A természetet járva rengeteg vonzó dologgal találkozhatunk. Avartakaró alól kikandikáló szarvasagancsok, csillogó ásványok, madártojások, virágmezők, gombák csábítanak, hogy lehajoljunk értük, de egy kis szerencsével még középkori kincsekre vagy kihalt fajok maradványaira is bukkanhatunk. Utánajártunk, miket gyűjthetünk össze, mit és honnan vihetünk haza.
Vadak és trófeák
A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdona. A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdona, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy a vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Magyarul: lopást követünk el, ha egy talált agancsot csak úgy hazaviszünk. Nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.
Gomba, bogyó, rőzse és társaik
Az elhalt, fekvő fa és gally gyűjtése; az elhalt, száraz ág nyesése; a kidöntött fáról fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; a fenyőgyanta gyűjtése; cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése erdei haszonvételnek minősül. Ezen erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. A Pilisi Parkerdő Zrt. például engedélyezi a hullott, száraz faanyag használatát a tűzrakáshoz, ez azonban nem jelenti azt, hogy más erdőgazdálkodó is így tesz, úgyhogy nem árt tájékozódni.
Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. A mohagyűjtés szintén tiltólistán van. Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint az élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. A föld alatti gombafajok kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével, az erdőtörvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetők.
A jó hír az, hogy az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a gomba, vadgyümölcs és gyógynövény egyéni szükségletet meg nem haladó volumenű, hangsúlyozottan állami erdőben való gyűjtését. Ez a gyakorlatban napi 2 kilogrammnak felel meg személyenként (2 kg gomba + 2 kg vadgyümölcs + 2 kg gyógynövény), és kizárólag állami erdőkre vonatkozik.
A misztikusan csengő „ha jogszabály másként nem rendelkezik” nagyon fontos, mert a természet védelméről szóló törvény értelmében védett természeti területen csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével folytatható gyűjtés és még egy sor egyéb tevékenység.
Védett természeti területek és értékek
Bél-kő, Bükki Nemzeti Park
Először tisztázunk egy-két dolgot, nehogy a terminológia zavart keltsen az erőben. A nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és természeti emlék kivétel nélkül a védett természeti terület kategóriájába tartozik. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a természet védelméről szóló törvény értelmében védelem alatt áll. A lápok és a szikes tavak természetvédelmi területnek, a források, a víznyelők, a kunhalmok és a földvárak természeti emléknek, a barlangok pedig természeti értéknek minősülnek. Védett természeti értékek ezenfelül a védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetek (növények, állatok, gombák, zuzmók) egyedei, fejlődési alakjai, szakaszai, azok származékai, illetőleg az élő szervezetek életközösségei (társulások), továbbá ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok.
Baradla barlang, Aggteleki Nemzeti Park
Most, hogy remélhetőleg tisztában vagyunk a főbb alapfogalmakkal, lássuk, mennyire engedhetjük szabadjára gyűjtőszenvedélyünket a természetvédelmi oltalomban részesülő helyeken. Kutatás, gyűjtés és kísérlet kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető védett természeti területen. Az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez, nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához szintén engedélyt kell beszerezni a természetvédelmi hatóságtól. Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Ugyanez vonatkozik a védett gombákra (termőtestre és micéliumra egyaránt), illetve a zuzmókra. Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének, gyűjtéséhez, valamint védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához és idomításához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
Ásványok, ősmaradványok
A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, az ásványokra, az ásványtársulásokra és az ősmaradványokra. Tilos az ásványok, az ásványtársulások és az ősmaradványok károsítása, gyűjtése, elvitele. Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható. Mindezek után valószínűleg kitaláljuk, mi szükséges a barlang állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható tevékenység megkezdéséhez, különösképpen a gyűjtéshez. Válasz: a természetvédelmi hatóság engedélye. Szomorkodásra nincs okunk: emlékeket, szép perceket, életre szóló élményeket szabadon, korlátlan mennyiségben gyűjthetünk védett természeti területeken is.
Talált tárgyak osztálya
Ha feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot találunk, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szóban forgó dolgot a tulajdonosa visszakaphassa. Ez így korrekt, mi is ezt várnánk el mástól. Nyolc napunk van arra, hogy a talált dolgot az elvesztőjének, egy átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerinti illetékes jegyzőnek átadjuk. Utóbbinak meg kell mondanunk, hogy igényt tartunk-e a talált dolog tulajdonjogára, vagy sem, ezen igénybejelentésünkről pedig kapunk egy igazolást. Amennyiben úgy telik el három hónap, hogy a tulajdonos nem jelentkezik, a talált dolgot a jegyző kiadja a találónak, amennyiben az korábban igényt tartott a dologra. Innentől kezdve kilenc hónapig állagának sérelme nélkül használhatjuk a dolgot, de azt nem adhatjuk oda másnak, nem adhatjuk bérbe, illetve nem értékesíthetjük. A mágikus tizenkettedik hónap leteltével - ha addig sem jelentkezik az eredeti tulajdonos - megszerezzük a talált dolog tulajdonjogát.
Nagyon más a helyzet, ha közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találunk valamit, azt ugyanis kötelesek vagyunk az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni, az ilyen dolog tulajdonjogára pedig találóként nem tarthatunk igényt. Ez esetben lőttek a tulajdonszerzésnek, a „megérdemelt jutalomnak” mégsem kell elmaradnia. Miért is? Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Kincs, ami nincs
Ha olyan értékes dolgot találunk, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, avagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, kötelesek vagyunk azt az államnak felajánlani. Amennyiben az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát találóként megszerezzük, ellenkező esetben a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra vagyunk jogosultak. Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Nem kell jogászdiploma, hogy belássuk: kincsre gyakorlatilag lehetetlen találással tulajdonjogot szerezni.
A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet, például egy középkori kard, állami tulajdon, amely a kulturális örökség védelméről szóló e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A régészeti lelet a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak, amelyek bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgyak. A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. áprilisi számában.
