A viperakereső kutyás egység feladata lesz a potenciális élőhelyeken a fokozottan védett rákosi vipera jelenlétének ellenőrzése, illetve az előfordulások feltérképezése, és az adatgyűjtés segítése a felmérések során.
A Kiskunsági Nemzeti park Igazgatóság a rákosi vipera védelméért folytatott európai uniós LIFE-projekt keretében létrehozott egy viperakereső kutyás egységet, amelynek célja a minél pontosabb és hatékonyabb állománybecslés. Hogy miként zajlott Tomi kutya kiképzése, és hogyan segíti majd a csapat a rákosi viperák védelmét, az alábbi rövid videóban megnézheted:
A rákosi viperák állományainak felmérése igen nehéz feladat, mivel ezek az állatok idejük nagy részét rejtőzködve töltik. Mivel a viperák keveset mozognak a felszínen, és ezért szinte láthatatlanok, már évekkel ezelőtt felmerült a keresőkutyás keresésük lehetősége. Arra, hogy a vipera megtalálható kutyákkal egészen régi bizonyíték is akad, mivel az első rákosi viperát Herman Ottó kutyái találták a Rákos-patak mentén.
A rákosi vipera nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön él. A hímek általában 50 centiméteresre nőnek, a nőstények valamivel hosszabbak, 55-60 centiméteresek. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Párzási időszaka áprilisban van, tojást július-augusztus tájékán rak. Mivel nagyon félénk állat és a mérge is gyenge, a marásától nemigen kell tartani, gyakorlatilag egy méhcsípésnek felel meg, és maximum rosszullétet okozhat, bár az esetleges allergiás reakciók miatt érdemes lehet vele orvoshoz fordulni. Eddig halálos marást nem regisztráltak. Magyarországon a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legvédettebb kategóriába tartozik: természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Forrás: knp.hu
