A szikes puszták jellegzetessége a kisebb-nagyobb talajszintkülönbség, a szikpadka. Bár e felszíni formák közti szintkülönbség igen kicsi, mégis sok körülmény változik, ami a szikesek fajgazdagságának egyik fontos tényezője.
A szikpadkák növényzetének néhány centiméter a világot jelenti. A térszínek magasságbeli különbsége igen csekély, mégis egészen eltérő talajtani és mikroklimatikus tulajdonságokkal rendelkeznek – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság bejegyzésében. Minden növényfaj ott telepszik meg a szikpadkán, ahol megfelelő életfeltételeket talál.
Tavasszal a legszebbek
A nemzeti park területén fekvő bárándi Külső-Bánya nevű terület egyik élőhelyfoltján a kamillák (Matricaria chamomilla) sora a szikpadkák oldalában kígyózik, alattuk a tocsogókat egérfarkfű (Myosurus minimus) szegélyezi, fölöttük felemás zsázsa (Lepidium perfoliatum) magasodik. E természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek sokszínűsége talán a tavaszi virágzás idején a legszembetűnőbb.
Kamilla (Matricaria chamomilla)
Az orvosi székfűnek is nevezett, gyógyhatásáról neves kamilla nálunk leginkább az alföldi szikes gyepek növényeként ismert, holott más tájainkon is előfordul. Nagyon jól tűri a szikes talajt, így azokon a termőhelyeken is megél, ahol nem sok más faj boldogul: ezért tud olyan gyönyörűséges virágzó mezőket alkotni a hortobágyi és dél-alföldi pusztákon. 2015-ben az alföldi kamillavirágzat bekerült a hungarikumok közé. A gyógyászatban virágzatát és annak kivonatait alkalmazzák. Teája nemcsak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag- és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc- és hajápolásra is javasolják.
Egérfarkfű (Myosurus minimus)
Apró termetű, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. Virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a dekoratív boglárkák közeli rokona. Nevét a hosszú, farokszerűen megnyúló terméses vacokról kapta. Viszonylag korán, áprilisban virágzik. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves szántók növénye. Alföldi szikeseinken még gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult.
Zsázsa (Lepidium perfoliatum)
Ez a virágos növényfaj Európában és Ázsiában őshonos, de a világ más részein is megtalálható. Szárba szökő formájú gyógynövény, melynek magassága a 60 centimétert is elérheti. A növény tövében lévő levelek lineáris lebenyekre oszlanak, míg a száron feljebb lévő levelek oválisra kerekítettek és körülveszik a szárat. A szár csúcsát nagyon kicsi, 1-2 milliméteres sárga szirmokból álló virágzat foglalja el.
