A napokban még elcsípheted a babócsai Basa-kert virágzását, ami Európa legnagyobb egybefüggő nárciszmezőjével nyűgözi le a látogatókat.
Drávamenti kimozdulásunk során több somogyi látnivalót is felkerestünk, de Babócsa határában nem várt élményre bukkantunk. Nem számítottunk ugyanis arra, hogy az általában április végén páratlan virágmezőjével hívogató Basa-kert még május második hetében is fehér nárciszszőnyeggel fogad minket. Aki mostanában erre jár, ne hagyja ki ezt az élményt!
A mintegy 13 hektáros terület egyedülálló értéke a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris)
Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű összefüggő nárciszmező, mint itt, Babócsa határában, ezért anno nem véletlen, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védetté nyilvánította ezt a közel 13 hektáros területet. A nárciszmező különlegességét többek között a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) adja, ami itt már a török idők óta díszíti a tájat, ám az évszázadok alatt keveredett, hibridizálódott a közönséges fehér nárcisszal, így a részaránya mára kb. 15%-ra csökkent. Az általunk tapasztalt pompából ez mit sem vett el, hiszen a virágok tömeges látványa - keveredés ide vagy oda - már önmagában is lenyűgöző, annak ellenére is, hogy néhány példány már elnyílt.
A fehér nárcisz levelei hosszúak és vastagok, virágtakarójának lepellevelei kerekdedek, oválisak és egymást részben átfedik, teltebb képet adva így a virágnak. A csillagos nárcisznak (a képen) ezzel szemben keskeny, elliptikus lepellevelei vannak, melyek egymást alig fedik át, és levelei is rövidek és keskenyek
A nárcisz virágzása a tavasz derekára tehető, és az időjárástól függően akár május közepéig is eltarthat. A legjellemzőbb időszak viszont az április vége, ezért is éreztük magunkat szerencsésnek, hogy nem csupán néhány késői virágra, de igazi rengetegre lelhettünk. Na de honnan ez a virágtenger, ki ültette? - teszi fel a kérdést az errejáró, amire a hely neve már részben válaszol is. A Basa-kertet ugyanis a történet szerint a török hódoltság idején a helyi basa ültettette be nárcisszal, hogy háremhölgyeit gyönyörködtesse. Ki gondolta volna anno, hogy a törökök 150 évnyi itt-tartózkodásának egyik leglátványosabban fennmaradt nyoma ez a végtelennek tűnő virágmező lesz?
A terület elkerített, bejutni a babócsai országútról nyíló kapun keresztül lehet
A hatalmas, elkerített terület jellemző növénytársulása a franciaperjés kaszálórét (Pastinaco-Arrhenatheretum). A nárcisztömegen túl láthatunk itt még szártalan kankalint (Primula vulgaris) is, de a terület nem csupán a botanikai értéke miatt élvez védettséget, régészeti leletei is igen jelentősek. Mindezzel együtt a történelem nyomai csak igen csekély mértékben mutatkoznak meg a látogatók előtt, hiszen az egykori Szent Egyed Plébániatemplom mindössze kb. 1,5 m magasságú falazatán, és a hajdanán itt álló földvár sáncain túl más építményt nem látni. A leletek egy részét ugyanis továbbra is a föld őrzi, amit a 80-as és 90-es években már egyszer feltártak a régészek, de megóvásuk érdekében később visszatemették azokat.
Épített látnivaló nem igazán akad a területen, a képen a Szent Egyed Plébániatemplom megmaradt falai
A kutatásokból kiderült, hogy itt állt egykoron Somogy megye legnagyobb földvára, majd különböző korok más-más épületei, melyek egyszerre árulkodtak a föld birtokosairól, továbbá a terület funkciójáról és persze a török jelenlétről. Feltártak itt többek között kőtemplomot és bencés rendházat, kápolnát és temetőt, palánkvárat, több egyszerű és rangosabb lakóépületet, udvarházat, valamint előkerült egy törökkori iparostelep, basaszeráj és egy török gőzfürdő emlékei is. Az itt fellelt igen gazdag leletegyüttes egészen az Árpád-korig enged betekintést a környék múltjába, de kétségtelen, hogy a terület leglátványosabb történelmi emléke a napjainkban is virágzó nárciszos.
Bár a virágzás már régen elkezdődött, még mindig tömegével nyílnak a nárciszok is
A babócsaiak április 27-én immáron 23. alkalommal rendezték meg Nárcisznapot, ami leginkább egyfajta zenés-táncos falunapot jelent. Erről ez alkalommal mi lecsúsztunk, ám ha valaki csupán a virágmező pompája miatt jön ide, az dáridó nélkül is élvezni fogja a fenséges látványt. A Basa-kertet Babócsa keleti határában az országút mellett találjuk. Az elkerített terület szabadon látogatható, amennyiben nyitva találjuk a kaput, ezért érdemes előre tájékozódni a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársainál.
Légy résen, a Google ugyanis rossz helyre jelöli a Basa-kertet. A fenti térképen a templom körül lévő terület a kert.
Kapcsolódó cikkek:
Kikeleti körtúra a Haraszt-hegyen
Újjáéledt a barcsi Ó-Dráva holtág
Megalakult a tizenharmadik natúrparkunk
Teljes pompájukban virulnak a nárciszok Babócsán
