Úgy tartják, ha a tavasz sárga hírnöke szirmot bont, már nagyon közel jár a tavasz. Hogy ez idén igaz lesz-e, egyelőre még nem tudjuk, de az biztos, hogy az első téltemetők már januárban kivirágoztak.
Idén különösen korán, már január végén elkezdett virágozni a téltemető a melegebb parkokban, erdőkben. A Tiszakürti Arborétumban már az év első napjaiban sárga virágmező fogadta a látogatókat.
A napokban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén is megjelentek a szépséges sárga virágok.
A boglárkafélék családjába tartozó téltemető (Eranthis hyemalis) általában februárban-márciusban virágzik, ezért télikének és kikeletnyitónak is nevezik. A néphagyomány úgy tartja, ha kinyílik a téltemető virága, akkor megérkezett a tavasz.
A faj mediterrán eredetű, és a feltételezések szerint a középkori kolostorkertekből, későbbi kastélykertekből vadulhatott ki, majd megtelepedett a keményebb fagyoktól védett erdőfoltokban, főleg gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben. A faj az idők során jól beilleszkedett a hazai flórába, nem vált gyomnövénnyé, és ma már védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 5000 forint.
A téltemető gumója kis mennyiségben mérgező alkaloidokat tartalmaz, állítólag a XI. században alkalmazták skorpiók, sőt farkasok elpusztítására is. Különös sajátossága, hogy szaporodását a hangyák segítik azáltal, hogy széthordják apró magvait.
A téltemető a hóvirághoz és a többi kora tavaszi fajhoz hasonlóan azért virágzik ilyen korán, mert kihasználja azt az időszakot, amikor még nincs sűrű lombsátor felette, és elegendő fény jut el hozzá. Miután elvirágzott visszavonulót fúj, sárga virágai megzöldülnek és visszafejlődnek, a növény pedig visszahúzódik a gumóba, és a következő tavaszig ott is marad.
Az ország egyik legnagyobb állománya a Tihanyi-félsziget tövében fekvő Aszófő község közelében található, de nagy állománya él a Szamos-partján, a cégénydányádi kastélyparkban és a debreceni Nagyerdőben is.
