Április végén virágzik a védett törpe mandula, amelynek hazai élőhelyei mára erőteljesen megfogyatkoztak. A törpe mandula szempontjából egy kulcsfontosságú állatfaj is eltűnt, amelynek nagy szerepe volt a növény szaporodásában.
A törpe mandula rózsaszín, pirosas, barackvirágra hasonlító virágainak látványát ma már az országban kevés helyen élvezhetjük. Ahogy azt a Duna-Dráva Nemzeti Igazgatóság (DDNPI) hírében olvashatjuk, a faj hazai élőhelyét, a valamikori sztyeppréteket mára szinte teljesen felszántották, állománya az Alföldön töredékére zsugorodott. „Mai menedéke a tolnai Mezőföldön a meredekségük miatt felszántásra alkalmatlan löszteraszok, melyek sokszor csak 10-20 méter keskeny megmarad löszgyepsávok a végeláthatatlan szántóföldek között.”
Mindezek mellett a növény magról ma már nem könnyen szaporodik, ehhez ugyanis szükség lenne egy bizonyos állatfaj közreműködésére. „A mag csírázásához a jégkorszakban még nálunk is tömegesen előforduló pusztai pocoknyúl közreműködése kellett. Az állat a termést elraktározta a fészkében, ahol nyálasra rágcsálta és a többi felhalmozott növényi táplálék közé dugta. A fészek elhagyása után a rothadásnak induló növényi részek által biztosított környezetben az ottfelejtett csonthéjas termésekből hajtott ki a törpe mandula” – írja Kováts László a DDNPI honlapján. A pusztai pocoknyúl ma is élő faj, csak tőlünk jóval távolabb fordul elő, például Nyugat-Kazahsztánban.
A törpe mandula nálunk 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
