Szirmot bontott az nősziromfélék egyik legszebb hazai képviselője a Dél-Nyírségben.
Virulnak a fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) szépséges példányai a Dél-nyírségi erdőspusztákon – adta hírül a Hortobágyi Nemzeti park Igazgatóság a közösségi oldalán.
Mint írják, az idős tölgyek között megbújó kis tisztásokon élő endemikus növényritkaság részleteiben is lenyűgöző látványt nyújt. Az ember tájátalakító tevékenysége miatt a pusztai tölgyesek mindössze néhány élőhelyfoltban maradtak fenn, máig őrizve egy letűnt világ rendkívül gazdag életközösségét.
Latin nevéből eredeztetve a köznyelvben gyakran hívják írisznek. A magyar nőszirom elágazó, 20–30 cm magas szára 1–4 virágot hordoz. Rendszerint ívesen meghajló, bordázott levelei 1–3 cm szélesek, a szárral körülbelül megegyező hosszúságúak. Rövid ideig, 1-2 napig nyíló virágai sötét ibolyaszínű vagy kékeslila leplűek, a külső lepelcimpák 4–6 cm hosszúak, 2–5 cm szélesek, kifelé hajlók, „szakállasak”. Termése háromrekeszű, érdes felszínű, kihegyezett tok.
Az 1993 óta forgalomban lévő húszforintos pénzérme hátoldalát magyar nőszirom díszíti.
Hazai előfordulása a Zempléni-hegységből, a Cserehátból, a Szerencsi-dombságból és Nyírségből ismertek. Virágzása áprilistól májusig tart. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
