Az erdei ciklámen a Soproni-hegység erdeiben szinte mindenfelé előfordul. Nem véletlen, hogy épp erről a növényről nevezték el az ország első tanösvényét, amely Sopron környékét járja be.
A ciklámenek közül Magyarországon egyedül az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) őshonos. Eredetileg elsősorban az ország nyugati részén, a Soproni-és Kőszegi-hegységben, valamint az Őrségben élt, főleg bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, de ma már az ország más részein is előfordulnak kivadult állományai.
A ciklámenek júliusban kezdenek szirmot bontani, de tömeges virágzásuk szeptemberben figyelhető meg. A virág gumója emberre mérgező, a vaddisznók azonban nagyon kedvelik, innen erednek népies elnevezései is, mint a disznórépa vagy a disznó kenyér.
Ahogy azt a Naturasopron.hu oldalon olvashatjuk, Sopron környékén a gyűjtés és az erdei legeltetés miatt a 20. század elején megritkult az erdei ciklámenek állománya. A Dunántúli Turista Egyesület soproni csoportja ezért 1933-ban kezdeményezte a ciklámen jogi védelmét. „A beadványban azt kéri a Dunántúli Turista Egyesület a polgármestertől, hogy a város készítsen szabályrendeletet, melyben a cikláment védett növénnyé nyilvánítsa. Ez a védettség egyelőre arra vonatkozna, hogy senki se szedhessen cikláment gumóból, mert olyan vandál pusztítás folyik e téren, hogy félő, hogy Sopron egyik értékes specialitását, a cikláment teljesen kipusztítják” – számol be egy korabeli helyi cikk a beadványról.
Bár Sopron városa elfogadta a védelemre irányuló rendelettervezetet, a minisztérium ezt akkor nem hagyta jóvá. Az erdei ciklámen 1942-ben lett védett, természetvédelmi értéke ma 10 ezer forint.
