A Visegrádi-hegység neves sziklaszirtjein

Visegrádról elsőként a Fellegvár, a királyi palota vagy a Dunakanyar ugrik be, ugyanakkor a szó egy csodás hegységet is jelöl. A vulkánizmus során létrejött táj földtörténeti múltjáról pompás kőformák, monumentális sziklatömbök és panorámás szirtek árulkodnak, amely helyszínek kiváló túracélpontok. Összeszedtünk néhány ilyen, térképen is jelölt neves szirtet, melyek már az odajutás során is szuper túraélményt tartogatnak.

Hideglelős-kereszt

Esztergomhoz közel a Duna jobb partján magasodik a panorámás Hideglelős-kereszt szirtje, amelyre izzasztó kaptatóval juthatunk fel. Tetejéről egyedi perspektívát élvezhetünk a Duna szigetekkel és zátonyokkal tűzdelt szalagjára, a szemközti Helembai-hegység sziklaszirtes oldalára. Az Esztergomtól Zebegényig elnyúló panorámában a szlovákiai síkvidék és a Börzsöny tömbjei is elénk tárul.

Egykor római őrtorony állt a szirt tetején, figyelve a szirt alatti utat, illetve az akkor is már határt jelentő Dunát. Ma egy feszület áll a magaslaton, de nevének eredete már homályba vész. Amit tudhatunk, hogy 1784-ben Nagy Mihály emelte hálából, amiért családja túlélte a pestisjárványt: korábban „Járványkereszt” névvel illették a helyet.

A Hideglelős név eredete a múlt homályába vész. Egy magyarázat szerint a kereszthez igyekvő zarándokok a meredek kaptatón megizzadtak, az erős dunai széltől pedig megfáztak. A keresztet legutóbb 2005-ben újította fel a Téry Ödön Turista Baráti Társaság.

A Hirsch obeliszknél

Az Alsó-Ecset-hegy egy félreeső gerincén találjuk a Hirsch-orom panorámát bemutató pihenőjét. A millennium emlékére állított obeliszk mellett pad nyújt kényelmet a piknikezéshez, de a hely varázsát az ettől a pontól néhány méterre fekvő sziklaszirten találjuk, ahol A vadont idéző miliőjében csodálhatjuk a Visegrádi-hegység belső részeire nyíló kilátást.

A növényzet már némileg korlátozza a kilátást, de ezzel együtt még rálátni az alattunk elnyúló Malom-völgy Dobogó-kő lábáig tartó árkára, a Disznós-árok markáns bevágódására, a szemközti Szakó- és a Hosszú-hegy vonulatára. Távolabb tekintve a Duna szalagját, és a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyet is megpillanthatjuk.

Fehér-szikla

Pilisszentlélektől északra, a Ráró-hegy nyugati oldalában egy kopár sziklatető csendes panorámáját élvezhetjük, amit Fehér-szikla néven találunk a térképen. A hely szerény magassága ellenére is széles és látványos madártávlatot ígér, melyben többek között a Fekete-hegy erdős és sziklaszirtes oldalára a Pilis és a Visegrádi-hegység közé szorult Pilisszentlélekre, a zsákfalú fölé tornyosuló Fekete-kő látványos sziklaormára, valamint a Pilis tömbjének északi sziklaletörésére látunk rá, illetve a nyugati távolban a Gerecse szelíd rögei is megmutatkoznak.

Tost-sziklák és az Ilona-pihenő

A Dobogókőt Dömössel összekötő, Téry-útnak is nevezett piros ösvényen, a Hegedűs-bérc északi letörésénél egy hangulatos helyre lelhetünk. A hajdanán panorámát is ígérő, mára fák lombkoronájával takart sziklatömb tetején áll Tost Gyula 19. századi erdőmérnökről, miniszteri tanácsos emlékoszlopa, aki a környék turistaúthálózatának kiépítésében is szerepet játszott. A szikla lábánál lelünk rá az Ilona-pihenő idilli helyszínére, mely Tirts Rezső (erdőtanácsos, a hazai turistautak kialakítója) feleségének nevét őrzi.

A vadregényes hatású pihenő andezitbreccsából felépülő zord sziklatömbjét hazánkban egyedüliként itt látható Szent Bernát dombormű díszíti, aki a hegymászók és turisták védőszentje. Lombtalan időszakban egyébként valamelyest kilátni föntről a Malom-völgyre, de a veszélyes sziklaélen nem érdemes kisétálni – a hely varázsa nem a kilátásról szól!

Vadálló-kövek

Dömös, illetve a Malom-patak völgye fölött magasodnak a híres Vadálló-kövek roppant látványos alakzatai. A külön-külön elnevezett sziklaformák az egykori vulkán kráterének maradványai, melyeket a többmillió éves erózió során nyerték el mai megkapó formáikat. A beszédes nevű sziklák között találjuk a Nagy-Tuskót, az Árpád trónját, a Függő-kőt, a Bunkót és a Felkiáltójelet. A helyszín panoráma tekintetében is mesés: innen a hegység belsejét pásztázhatjuk, benne a Rám-heggyel, Árpádvárral és Dobogókővel, illetve az alattunk húzódó Malom-völgyel.

A neves sziklatornyok a közelmúltban még hegymászók gyakorló helye volt, mára a terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Pilisi Bioszféra-rezervátum magterülete, amit a piros háromszög jelzésen lehet felfedezni. Vigyázat: nem csupán meredek mászás vár a szikla meghódítóira, de helyenként törmelékes, csúszós tereppel is meg kell megbirkózni.

A Vadálló-kövek már önmagában is remek túracélpont, azonban aki már idáig felmászott, annak érdemes elsétálni a közelben lévő Prédikálószékre, melynek szirtjéről, illetve a fölé emelt kilátóról a Dunakanyar talán legszebb panorámája tárul a szemünk elé Zebegénnyel, Nagymarossal, Dömössel, Visegráddal és a Börzsöny csúcsaival.

Kilátás a Borjú-főről

A Dunakanyar egyik kevésbé ismert kilátópontja a Borjúfő, melynek természetes sziklateraszáról többek között a Visegrádi-hegység bámulatos kalderaroncsának központi részére lehet rálátni. A kéktúráról leágazó kék háromszög jelzés csúszós, kőtörmelékes ösvénye vezet ki a hegygerinc oldalában megbúvó panorámapontra. Érdemes a kiszögellés legalsó pontjáig leereszkedni, innen tárul fel a teljes panoráma.

A fák közül kibukkanó szirt tetejéről elsőként a Duna tükre vonzza a tekintetet, majd a figyelmünk csakhamar az erdővel borított hegyek és völgyek kapcsolatára fokuszál. A minket körülvevő vulkanizmus során létrejött táj része a Duna túlpartján magasodó Szent Mihály-hegy jellegzetes hegykúpja is. Meredeken alattunk az Apát-kúti-völgy húzódik, de a környék más völgyeire, valamint az egyedi panorámájáról híres Prédikálószékre is rálátunk.

A Rám-hegy és neves sziklája

A Rám-hegy messziről feltűnő markáns sziklakúpját a hajdani vulkán legördülő brecsa törmeléke, a tektonikai mozgások, illetve az erózió faragó munkája emelte ki környezetéből. Turistaúton meghódítható tetejéről körbe tekintve a hegység elzárt perspektívája tárul elénk: rálátunk Dobogó-kő meredek északi falára, a Vadálló-köveket és a Prédikálószéket magába foglaló Keserű-hegy vonulatára, valamint a tőlünk nyugatra húzódó Jász-hegy gerincére.

A Rám-hegy sziklaplatóján egy jellegzetes kőmonstrum hívja fel magára a figyelmet. Puszta megjelenésén kívül a ráaggatott „díszeivel” és köré rakott kegytárgyaival is vonzza a tekintetet. Ez a Ferenczy-szikla, amely nevét a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után kapta, és amely kőtömb a hívők körében ma igen nagy szakrális jelentőséggel bír.

Dobogókő és Thirring-sziklák

Dobogókő sziklatömbre épült kilátóteraszát aligha kell bemutatnunk. Sokan ismerik a Báró Eötvös Loránd Turistaház mögött nyíló széles visegrádi panorámát, ahonnan a hegység belső részére, több nevezetes pontjára és részben Dunakanyarra is rálátni. A lenyűgöző panorámalátványt mindenképp érdemes kiegészíteni a szirt alatt, az erdőben megbúvó Thirring-sziklák vulkáni mementóival.

A Dobogókő alatt megbújó merész sziklaóriásokkal a Thirring útnak is nevezett sárga jelzésű körtúrán ismerkedhetünk meg, melyek pompás látványukon túl földtani érdekességnek is számítanak. A 16 millió éve lezajlott vulkanizmusa során a hegységet alkotó magma karsztosodott, vízben dús üledékes kőzetréteget tört át, a forró vulkáni anyag hatására pedig a vízből gőz keletkezett, ez pedig gigászi robbanásokat és törmelékszórást idézett elő. A vulkáni dóm egyre magasabbá és meredekebbé vált, majd az oldalain a gravitáció hatására roppant méretű törmeléklavinák csúsztak le, amelyek forró vulkáni anyaga szilárd kőzetté összesülve kezdték feltölteni a hegylábat.

Később a gyengébb kőzetek lepusztultak, és az összecementált vulkáni formák (andezitbreccsa-tömbök) fokozatosan kiemelkedtek a környezetükből. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a több tíz méteres sziklaalakzatokat, láthatjuk hogy különböző méretű kőtömbök sültek össze a nagyobb szikláktól a kis kavicsokig. A Dobogókő alatt meredező kőtömböket egységesen Thirring-szikláknak nevezik – Thirring Gusztávról (1861–1941), a fővárosi turistaság egyik megalapítója után –, de némely óriás saját elnevezéssel is bír. Egyik-másik hatalmas sziklatoronyra fel is lehet kapaszkodni, de ezt a balesetek megelőzése végett senkinek sem ajánljuk.

Szer-kövek kilátóterasza - Rezső-kilátó

A kirándulók többségének kevésbé csenghet ismerősen a visegrádi Szer-kövek neve, a rajta található Rezső-kilátó viszont annál inkább. A természetes kilátóhely alapvetően káprázatos panorámájának köszönheti népszerűségét, de ismertségéhez az innen csupán egy kilométerre fekvő Dobogókő is hozzájárul. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a sziklaplatón kialakított kilátóból nyílik a legteljesebb panoráma a Visegrádi-hegység belső tájára.

A korláttal keretezett kilátópont egyben padokkal ellátott pihenőhely, amit Tirts Rezső (1866-1915) királyi erdőtanácsosról neveztek el. A szirtről kitekintve Dobogókőtől Esztergomig pásztázhatjuk a Visegrádi-hegység erdőrengetegét benne a Dunakanyarral. Az alattunk fekvő mélyben völgyek kuszaság fodrozza a térszínt, melyből markánsan kiemelkedik a Rám-hegy sziklakúpja. Rálátunk a Prédikálószék gerincére, az előterében húzódó Vadálló-kövek sorára. A távolban a visegrádi vár és a Naszály jellegzetes formája látható, tiszta időben pedig a Mátra vonalait is kivehető a messzeségben.

Ha a Dunát követi tekintetünk, akaratlanul is a túlpartján fekvő Börzsöny központi tömbjére terelődik a figyelmünk. A Dunakanyart alakító Szent Mihály-hegy meredek sziklafalakkal Dunába szakadó kúpját is jól látni innen. Szlovákia felé legeltetve a szemünket a Szitnya jellegzetes csúcsán akadhat meg a szemünk, amely bérc a Selmeci-hegység legmagasabb pontja. A Rezső-kilátó megunhatatlan panorámájában sok ideig el lehet merülni: az innen látszó táj legfontosabb csúcsainak és településeinek beazonosításában a kilátó korlátjára rögzített tábla segít.

Zsivány-sziklák

A hegység legnagyobb kőóriásai közé tartoznak a figyelemfelkeltő névvel bíró Zsivány-sziklák is. A Dobogókő déli oldalú bükkös hegyhátán megbújó vadregényes sziklaoszlopok hasonlóan a hegység többi kőmonstrumjaihoz szintén a vulkanizmusnak hatására alakultak ki. A Zsivány-sziklák szembeszökő látványát a sziklatömböket körülölelő árkok kontúrozzák. Színhatásuk is egyedi: világosszürke és fekete árnyalatokban pompáznak, tetejüket zöldellő mohák és páfrányok fedik.

Az egykoron zsiványoknak is tanyát adó sziklák a vulkáni törmeléklavina összesült andezitanyagából épült fel. Később a szél és a víz munkája kibontotta a kevésbé ellenálló közegéből, majd tömbökre hasadva sziklaszorosokat alkotott, amelyet a csapadék tovább mélyített.

Vörös-kői páholy

A Visegrádi-hegység keleti peremének vöröses törmelékből felépülő kilátóhelye valójában két panorámaponttal bír. A Vörös-kő népszerűbb madártávlata a betonoszlopáról (felszabadulási emlékmű maradványáról) ismeretes, lapos tisztás, ahonnan elsősorban keleti irányban tekinthetünk ki. A kilátás meghatározó Duna vonala mentén számos település feltűnik. Rálátunk a Naszály bányászat által keletkezett tájsebére, a Szentendrei-szigetre, mögötte a Cserhát végtelennek ható lankatájára, melynek horizontján tiszta időben felsejlik a Mátra tömbje.

A kelet felől roppant meredeken meghódítható 521 méteres hegycsúcs tetején esőház is áll, és az említett második kilátópont éppen ennek közelében rejtőzik: az építménnyel szemben alig észrevehető ösvény vezet a fák közé. Ezen leereszkedve egy előreugró sziklaoromra érkezünk, ahonnan a Visegrádi-hegység keleti pereme, a Duna fölé magasodó Naszály és a Börzsöny vonalai mutatkoznak meg. A panorámát az alattunk tátongó mélység vadítja, ami fokozott óvatosságra int.

Az Asztal-kő sziklaösvényén

Szentendre északi határában találjuk a visegrádi hegyek egyik leglátványosabb panorámahelyszínét, az Asztal-követ. Nem vezet rajta végig jelzett turistaút, azonban panorámaösvényen mindenképp érdemes teljesen bejárni. Az andezittömbökkel tarkított pár száz méter hosszan tartó lehajló hegyperem sziklagyepéről a Duna síkjától Dobogó-kőig élvezhetjük a hegyvidéki panorámát. A tagolt hegytömeg látványát a Pilis és a Budai-hegység rögei egészítik ki.

Maga az Asztal-kő a fák között található, és 431 m (más térképeken 420 m) magas pontja valójában a Nyerges-hegy délnyugati nyúlványának kiszögellése. A hegyoldalon két párhuzamos panorámaösvény húzódik pár méterrel egymás felett, ezek közül a hosszabb a Szentendre felől érkező sárga jelzésből ágazik le.

Kő-hegyi élmények

A kirándulók számára Pomáz és Szentendre között magasodó Kő-hegy több szempontból is remek úti cél. A mindössze 366 méter magas, ugyanakkor látványos sziklafalakkal égbe szökő hegyet három irányból is megrohamozhatjuk: Pomáz felől a zöld jelzésű ösvény vadont idéző meredekén, Szentendréről a kényelmesen felvezető sárga utat követve, vagy az Anna-völgy irányából a zöldön, egy kihagyhatatlan kitérővel a Vasas-szakadék bámulatos sziklakanyonjával.

A Kő-hegy platóját két dolog teszi igazán vonzóvá: az innen nyíló panoráma, és az itt álló Czibulka János menedékház, ami szállással, büfével és a ház melletti hatalmas tisztással nyújt kiváló piknikhelyszínt. Az épülettől nem messze egy természetes sziklateraszt találunk, amely az 1895-ben itt kiránduló költő után kapat a Petőfi-kilátó nevet.

Petőfi idejében innen még egy zöldebb vidékre lehetett rálátni Ma Pomáz és Szentendre házai tarkítják az alattunk elterülő tája. Rálátunk a Budapest körüli magaslatokra, köztük a Hármashatár-hegy adótornyokkal tűzdelt hátára. A látkép bal oldali részletében a kígyózó Duna vonalát figyelhetjük, amely mentén Dunakeszi terpeszkedik. A láthatárt pásztázva észrevehetjük a Megyeri híd jellegzetes formáját.

A távlat mellett más látnivaló is akad, egy pompás sziklafalat és a térképen is jelzett „Napóleon kalapját” is megcsodálhatjuk. Utóbbi egy különlegesség, egy háromszög alakú sziklatömb, amit az erózió formált ilyen alakúra. Ha teljes kőhegyi panorámára vágyunk, akkor innen nem messze, a bérc keleti felén is találunk kilátópontot, ahová jelzetlen, de jól azonosítható ösvény vezet ki: a gyepes „páholyról" látszik a Duna és a Budai-hegység találkozása Budapestnél, valamint a Pilis elvégződése. Innen a Gödöllői-dombság kontúrját is megpillanthatjuk, a távolban pedig feldereng a teljes Mátra-gerinc.