A gyöngybaglyok élőhelyei megfogyatkoztak az elmúlt évtizedekben, ezért egy természetvédelmi program során költőládákat helyeznek ki a templomtornyokba.
A programot Baranya megyében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya Megyei Csoportja koordinálja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei segítségével, akik a napokban posztoltak egy képet egy toronyba visszarepülő gyöngybagolyról, ami a munka sikerét igazolja.
A toronyba visszarepülő gyöngybagoly - Fotó: Völgyi Sándor
Bár az ember közelében él, gyöngybaglyot csak ritkán látni: sötétben repked, és istállókban, magtárakban, padlásokon, templomtornyokban bújik meg. Ott is rakja le a tojásait (általában 4-9-et), és neveli a fiókáit. A templomok renoválása nem kedvez a baglyoknak, élőhelyei visszaszorultak. Ezért fogtak bele a szakemberek a költőládák kihelyezésébe, de a védelmi munka része a ládák ellenőrzése is.
Illusztráció
Hazánkban 800-1000 pár gyöngybagoly fészkel. Két alfaja fordul elő: a sárgás, narancssárgás mellű az elterjedtebb, a fehér mellű igen ritka, a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele. A két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Az állománya egész Európában csökken, nem csak az élőhelyek elvesztése miatt. Fő okként az MME a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás visszaszorulását és a külterjes állattartás csökkenését jelöli meg, de veszélyben forog a faj az utakon történő elütés, a másodlagos mérgezés és a nyestek miatt is. A gyöngybagoly pockokkal, egerekkel, cickányokkal táplálkozik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Kapcsolódó cikkeink:
Idén szép számban telelnek baglyok Biharugrán
Baglyok, a szimpatikus ragadozók
Költözhetnek a baglyok a kőszegi vár tornyába
Gyöngybagoly, az éjjeli őrszem
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
