A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2017. júniusában adott hírt arról, hogy mintegy 800-1000 tő virágzó Szosznovszkij-medvetalpra bukkantak Kiskőrös mellett. Az állományt azóta rendszeresen irtják, a növény magjai ugyanis akár 15 évig is csíraképesek maradhatnak.
A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.
A Kiskőrös melletti Ökördi-lápok területén megtalált állomány irtását a megtalálás után azonnal megkezdték, bár a terület megközelítése munkagépekkel nem egyszerű. A medvetalp-tövek ugyanis egy vízállásos, sűrű nádas-gyékényes-magaskórós növénytársulásban nőnek. A gépi mellett ezért kézi irtásra is szükség van, de mivel a növény veszélyes, ezért ezt csak vegyvédelmi ruhában lehet megtenni. A medvetalp esetében az irtás nem csupán egyszeri alkalmat jelent.
Akkor is tudtuk, hogy évekig tartó munka áll előttünk, mivel a medvetalp agresszíven terjedő, rendkívül szívós növény. 2017 óta több, mint tízszer kezeltük a területet vegyszeresen és mechanikusan is, legutóbb 2019 novemberében
- olvashatjuk a nemzeti park igazgatóság beszámolójában. Az évekig tartó munka hatására az állomány nagyságát mára sikerült 5% alá szorítani. „Hátradőlni azonban még nem lehet, mert magjai 10-15 évig is csíraképesek maradnak a talajban, ezért minden évben legalább egyszeri mechanikai és vegyszeres kezelést kell továbbra is alkalmazni a magról kelt egyedek visszaszorítására.”
A Szosznovszkij-medvetalp őshazája Kelet-és Közép Kaukázus, Északkelet-Törökország, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán. Természetes elterjedési területén élőhelyei a hegyi patakpartok, hegyi rétek, patakmenti magaskórósok. Fényigénye miatt elsősorban a nyílt élőhelyeket képes meghódítani, záródó, fás vegetáció alatt fokozatosan visszaszorul. Szaporodása generatív, a magok az anyanövény közvetlen közelében szóródnak, de vízzel és széllel való terjedés is igazolt. Hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt. Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását.
Ha valaki Szosznovszkij- vagy kaukázusi medvetalpat vél felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.
