Hosszú évek egyeztetései és munkálatai után végre értékéhez méltó képét mutatja Tihany belvárosa. A 2011-ben indult Tihanyi Legenda projekt keretei között nemcsak a korábbi látványosságok szépülhettek meg, de új, a város sokszínűségét hangsúlyozó turisztikai attrakciókkal is bővült a kínálat.
A település központjaként létrehozott főtér (Mádl Ferenc tér) a korábbi Posta közi épület és a toldalékaként létrehozott Matáv-épület helyére került, az aszfaltburkolatot pedig a vidéki, romantikus miliőhöz jobban illő kockakő burkolatok és nagyrészt zöldfelületek váltják fel. Az új főtér jól illeszkedik a turisztikai látogatóközponttal gazdagodó bencés apátság környezetébe, az egykori magtártól az apátsághoz vezető lépcsőig futó térkő pedig az egységet erősíti.


Az 1960-ban lerombolt és meggyalázott kálvária részeinek újjáépítése is befejeződött, így az eredeti bronzszobrok pontos másolata és a mögöttük található kis kápolna szintén új pompában várja az érdeklődőket.


A projekt részeként biztonságosabbá és szebbé váló Pisky sétány élvezetesebbé teszi az apátság és a Borsos Miklós tér közötti utat, a róla nyíló páratlan balatoni panorámát pedig bűn lenne kihagyni.
A város számtalan látványosságát három körútra fűzik fel a pályázók.
A történelem iránt érdeklődőket megcélzó Legenda körút „feladata” a hagyományok, a tradíciók minél részletesebb és élménygazdagabb bemutatása, a szabadtéri attrakciók elkötelezettjeinek pedig a Visszhang körút ígér tartalmas szórakozást. A Levendula körút a település életében egykor meghatározó levendulatermesztés történetét mutatja be, elsősorban a természetbarátok preferenciáira fókuszálva.


A város történelmi és kulturális értékein túl a gasztronómia terén is lehetőségek tárháza várja a látogatókat. Érdemes ellátogatni például a Régi Idők Udvara Skanzen és Étterembe, ahol családias, falusias hangulatot a berendezés mellett a helyi készítésű agyagedények, a házi sörök és ribizliszörpök is erősítik. Kuriózum a Tihany történelméhez illeszkedő levendulás lekvárkülönlegességek széles választéka.


Az igazán minőségi Balaton-felvidéki borászatok egyik gyöngyszeme a Gergely Borház, ahol az egyedi ízvilágú borok mellé akár kemencés csülköt is választhatunk. Ha pedig a tihanyi kirándulásunk hosszúra nyúlt volna, egészen nyugodtan álomra hajthatjuk a fejünket a pincészethez tartozó vendégházban.
A két LEADER Vidékfejlesztési Egyesület összesen 104 települést foglal magába, a Balaton-felvidéken, a Tapolcai- és Káli-medencében, a Zalai dombhátak és Zalavölgye térségében. Fő céljaik között szerepel a táji és épített környezet védelme és fenntartása, a térség turizmusának fejlesztése, a helyi hagyományokra épülő közösségmegújítás, a szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi fejlesztése szerepel.
A két LEADER Vidékfejlesztési Egyesület összesen 104 települést foglal magába, a Balaton-felvidéken, a Tapolcai- és Káli-medencében, a Zalai dombhátak és Zalavölgye térségében. Fő céljaik között szerepel a táji és épített környezet védelme és fenntartása, a térség turizmusának fejlesztése, a helyi hagyományokra épülő közösségmegújítás, a szálláshelyek és szolgáltatásaik minőségi fejlesztése szerepel.

Megjöttek a füsti fecskék
Az ókorban azt hitték, hogy a fecskék a tavak fenekén töltik a telet az iszapba temetkezve. Ma már persze tudjuk, hogy Afrikából térnek vissza hozzánk tavasszal, ami a Körös-Maros Nemzeti Parkban most március végén történt.

Szofi idén is ontja a tojásokat
Bő egy hét telt el a gólyalány, Szofi hazaérkezése óta szárnyaszegett párjához, és máris lerakta az első tojását. Azóta kétnaponta tojik egyet, várhatóan szombaton folytatja.

Tovább fejlesztik a nemzeti parkokat
Folytatódik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program. A KEHOP Plusz keretein belül a nemzetipark-igazgatóságok 42 milliárd forintot kapnak fejlesztésekre.

Most már az alpesi gőték is tudják hol tölteni a nászéjszakát
Tavaly az amúgy is csekély méretű alpesigőte-populációnak nem volt szaporulata a Bakonyban. Hogy ez hogyan történhetett, és idén mit tettek ennek megelőzése érdekében, az cikkünkből kiderül.

Elterjedt a márványrák a Fertő tóban
Először 2023 nyarán találták meg a fajt a tó osztrák oldalán, mostanra viszont már a magyar oldalon is fenyegeti az élővilágot.