Víztározóból madárparadicsom - a Tisza-tó

A tavat elsősorban az öntözés biztosítása, a villamosenergia-termelés és az árvízvédelem miatt hozták létre, hogy mindeközben a természet is otthonra talál itt, arra akkoriban talán nem is számított senki. Bejártuk a Tisza-tó vadregényes vízi útjait.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Sztankó Bálint
Nógrádi Attila
Google maps
Farkas Péter
2018. július 1.

A tavat elsősorban az öntözés biztosítása, a villamosenergia-termelés és az árvízvédelem miatt hozták létre, hogy mindeközben a természet is otthonra talál itt, arra akkoriban talán nem is számított senki. Bejártuk a Tisza-tó vadregényes vízi útjait.

Bár alföldi vagyok, a Tisza-tónál eddig még nem jártam. A tavat elsősorban a zsúfolt strandokkal azonosítottam, és mivel a Balatonnál is az északi part csendesebb, visszafogottabb nyaralóhelyeit kedvelem, a Tisza-tó eddig nyári úti célként nem jutott eszembe. Ráadásul a Körös partján nőttem fel, így azt gondoltam, a vízparti élővilág nem tudna sok újat mutatni. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna.

 

 A védett sulyom jól érzi magát a tóban, háttérben a sárgában pompázó vízitökmező

 

Csónakkal a rengetegben

 

Indulásunk reggelén még a fenti véleményen voltam, aztán egy egész napos csónaktúra végén már másképp láttam mindent, és maximálisan megértettem Bencsik Barnabás túravezetőnket, aki a budapesti nyüzsgést hagyta maga mögött a tó kedvéért, ami mára nem túlzás, az élete lett.

 

 Bencsik Barnabás túrái során sok-sok emberrel megszeretette már a tavat

 

A tiszafüredi kikötőből egy kis csatornán indultunk útnak a Tisza felé. A folyó lustán hömpölygött, egy homokpadon kikötöttünk, és térdig gázoltunk a vízben, hogy kicsit enyhítsük a forróságot. A Tiszáról aztán egy kis csatornán keresztül értük el a tavat, amelyet a nyílt vízterek mellett nádasok, gyékényesek mozaikja tarkít. Hogy a kép ennél összetettebb, az jól látszik a tóról készült műholdfelvételen, amin hosszasan lehet bogarászni a Tisza szabályozása során kialakított holtágakat, csatornákat, a már korábban lefűződött morotvákat, illetve a tó kialakítása során ásott kubikgödröket. A tóban az összefüggő nádasokat és a gyékényeseket csatornák szabdalják fel, szélességük alig egy csónaknyi, és itt a jobbkéz-szabály épp úgy érvényes, mint a városban, bár a forgalom jóval szerényebb, de azért a csatornák kereszteződésében érdemes kikukkantani, nem jön-e ott épp Matula bácsi egy másik csónakban.

 

 A műholdképen jól látszanak a tó medencéi, a Tisza és holtágai

 

Gyümölcsösök a víz alatt

 

A Tisza-tó, lánykori nevén Kiskörei-víztározó létrehozásának ötlete már az 1960-as években felmerült. Ennek több oka volt, egyrészt szerették volna a Tiszán érkező árhullámot mérsékelni azzal, hogy a többletvizet egy víztározóba vezetik le, de fontos szempont volt az is, hogy a víztározó segítségével az ország egyik legszárazabb területének számító Közép-Tisza-vidék számára is elegendő öntözővizet biztosíthatnak, illetve a Kiskörénél megépített erőmű vízigényét is biztosítani tudják. A területet 1973-ban árasztották el először, majd az 1978-as második elárasztással alakult ki a tó mai nagysága.

 

 A tó és a folyó között mesterséges csatornák segítik a vízi közlekedést

 

A mozaikos szerkezetű tó öt nagyobb medencére tagolható, melyek eltérő jellegűek. Míg például az Abádszalóki-medence mélyebb, nyílt vize a motorcsónakosokat és jet-skizőket csábítja, a tó keleti felén található vadregényes Tiszavalki- és Tiszafüredi-medence fantasztikus élővilágával a természet szerelmeseit vonzza. A tó ezen felén található a Tisza-tavi Madárrezervárum, mely csak korlátozásokkal, illetve bizonyos helyeken egyáltalán nem látogatható.

 

 Ideális terep a vízitúrázók számára

 

Ha megnézzük a tó területét korábbi térképeken, jól látszik, hogy ez mindig is egy mélyebb fekvésű, vízjárta vidék volt, mocsarakkal, morotvákkal, kisebb vízfolyásokkal. A tóban ma is sok helyen látni a vízből kiálló tuskókat. Az elárasztott terület egy részén ugyanis korábban erdők és gyümölcsösök is voltak, melyeket kivágtak az elárasztás előtt. Ezek a tuskók remek pihenőhelyet jelentenek a madarak számára, a hajózást azonban veszélyessé teszik, néhol ugyanis a fatörzsek épp csak kikandikálnak a vízből. A tó területén hajdan volt egy falu is, Óhalász, melynek helyén most egy kilátó és egy kőkereszt áll. A falut az 1876. márciusi tiszai árvíz pusztította el, a folyó 1200 házat döntött romba. A lakók számára az 1880-as évek elején egy új falut hoztak létre, Lőrincfalva néven.

 

Virágtenger, madárparadicsom

 

Egész napos túránk során mi a tó keleti felének látogatható részeit jártuk be. A vadregényes táj bizonyos helyeken a floridai Everglades-re emlékezteti az embert. Gyönyörűek a virágzó tündérrózsamezők, a sárga virágú vízitökök tengere, a szintén sárga virágú rencék kevésbé feltűnőek, de annál érdekesebbek. Ezek a látszólag ártalmatlannak tűnő vízi növények ugyanis rovarokkal táplálkoznak. A leveleiken található tömlőkbe egy csapóajtószerű nyíláson át esnek be a gyanútlan áldozatok, melyeket a növény fehérjebontó enzimei segítségével emészt meg.

 

 A fehér tündérrózsa júniustól szeptemberig virágzik

 

Az ország területén eddig kb. 420 madárfajt figyeltek meg, ezek közül a Tisza-tavon eddig több mint 200-at láttak már. A fajgazdagságból mi is ízelítőt kaphattunk a túra során. Kezdésnek mindjárt két búbosvöcsök tűnt fel néhány méterre tőlünk, majd sorra jöttek elő a többiek. Szürke- és vörösgémek röppentek fel előttünk, kárókatonák indultak portyázni, barna rétihéja vitorlázott a nádas felett, szárcsák terelgették fiókáikat, nádirigó hallatta jellegzetes hangját. A bakcsók gyakran olyan közel engedtek bennünket magukhoz, hogy szinte karnyújtásnyira voltak tőlünk, mikor felröppentek. A bakcsó az egyik leggyakoribb gémféle, fura hangja miatt vakvarjúnak is nevezik. Egy másik gémféle, a kevésbé gyakori üstökösgém is megmutatta magát. A selyemgémnek is nevezett madár hazai fészkelőállománya 250-450 párra tehető, főleg a Tisza mentén és a Hortobágyon találkozhatunk velük.

 

 Nem túlzás azt állítani, hogy a tó a vízimadarak paradicsoma. Itt éppen egy bakcsó szemlélődik.

 

A hódok nyomában

 

Láthattunk fattyúszerkőket is, melyek a fejünk fölött cikáztak ide-oda szélsebes röptével. A telepesen költő madarak a hínárnövényekre rakják hevenyészett fészküket, s ha alkalmas növényi részeket, például gyékényszálakat látnak a vízen, előszeretettel csapnak le rájuk, hogy tovább tatarozzák vele a fészket. Mi magunk is szemtanúi voltunk, ahogy egy-egy madár hosszú gyékényszálat kapott fel a vízről, majd próbált vele elegyensúlyozni a fészekig. Mivel az idei tiszavirágzás a szokásosnál hamarabb lezajlott, így a nagy kérésztömegről sajnos lemaradtunk, már csak néhány elkésett, röpke szerelmet kereső kérészt láttunk a Tiszán.

 

 A fattyúszerkők számára a fészek építése egy végtelen történet, bármikor lecsapnak egy vízen úszó, fészekanyagnak alkalmas levélre

 

A tó és a folyó között számos öblítőcsatornát alakítottak ki, melyeken keresztül szabályozható a tó vízszintje, vagy vezethető le a felesleges vízmennyiség. A csatornák nagyon jó vízitúra-útvonalak is, ahol a horgászok mellett villanásnyi időre láthatunk például jégmadarat, de a figyelmes szemlélő a hódok nyomait - például a jellegzetesen megrágott fákat vagy hódcsapásokat is megláthatja. Európa legnagyobb rágcsálója Magyarországon egykor közönséges állatnak számított, de a túlzott vadászat miatt a 19. század végére hazánkból és Európa több más országából is kipusztult. Hazánkban 1996 és 2008 között összesen 234 eurázsiai hódot telepítettek, amelyek úgy tűnik, jól érzik magukat. A becslések szerint, ezernél is több lehet ma a számuk.

 

Az öblítőcsatornák mentén nem csak horgászokat, de akár hódvárat is lehet látni


A vizek óriásai

 

A Tisza-tó halakban is nagyon gazdag, több mint 50 fajt írtak már le innen. Ezeket egy vízitúrán nem láthatjuk, aki azonban kíváncsi rájuk, az mindenképpen látogasson el a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumba, ahol többek között Európa legnagyobb édesvízi akváriuma található. A legapróbb küszöktől kezdve a pontyokon, kárászokon át a legnagyobb hazai halfajig, a hatalmas harcsáig láthatunk itt fajokat. Én leginkább a vizek óriására, a vizára voltam kíváncsi. Az óriási tokfélék egykor a hazai folyókon is gyakoriak voltak, a középkortól kezdve azonban annyira túlhalászták az állományt, hogy a huszadik századra már csak mutatóban maradt belőlük néhány példány. A Vaskapu-szorosban épített erőművek már csak a kegyelemdöfést jelentették a vizáknak, melyek vándorló halfajként így már nem tudtak felúszni az ívóhelyekre.

 

 Az ökcentrum sztárjai a hatalmas vizák, melyek egykor a hazai folyókban is szép számmal éltek

 

Az ökocentrum nemcsak a halakról szól, láthatjuk a hazai kétéltű- és hüllőfajokat is, de az épületet övező parkban rózsás gödényekkel is találkozhatunk, melyek meglepően hatalmasnak tűnnek így közelről. A pelikánok a 19. században még költöttek hazánk területén, de a mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása miatt élőhelyeik annyira megritkultak, hogy ma már csak olykor-olykor tűnik fel egy-egy példány az országban. Legutóbb tavaly télen, a Duna fővárosi szakaszán, a Parlamenttel szemben láttak egyet.

 

 Az ökocentrum kilátóteraszáról szemrevételezhetjük túráink helyszínét

 

A parkban egy játszótér is van, ahol a gyerekek például egy tutajon állva járhatnak be egy kis tavi akadálypályát. Érdemes az épület tetejébe is felmenni, mert remek a kilátás, és innen fentről alaposan szemügyre vehetjük a mozaikos tavat és a környező településeket. Az épületet is megéri szemügyre venni kellő távolságból, mert bár első pillanatra a látvány Mordort idézi a Gyűrűk urából - főleg a vihar előtti, sötét felhőkkel a háttérben -, másodikra már az eredeti koncepciót, vagyis a kitárt szárnyú madarat is látjuk.

 

 

A Tisza-tó épp hogy csak feltárta szépségeit, de már ezzel is lenyűgözött bennünket. Aki erre jár, ne csak egy napra tervezzen, ha van rá módja, csatlakozzon egy késő délutáni túrához, és töltse a napnyugtát is a vízen. Egészen fantasztikusak ilyenkor a fények, a hangok, a távolban a napközben csak derengő Mátra sziluettjei is kiélesednek. Miközben a hattyúcsalád még keresi az éjszakai pihenőhelyét, a bakcsó már elfoglalta a kiszemelt pihenőfát, a csönd lassan leereszkedik a tóra, ahonnan valahogy nem akaródzik hazaindulni.

 

Ha további érdekességeket szeretnél megtudni a Tisza-tóról, lapozz bele a Turista Magazin július-augusztusi számába!

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Tavaszi bringás Tisza-tó kerülés

Élményexpresszel a Tisza-tóhoz

Promenád a Tisza-tavon


 

Cikkajánló

Túralehetőségek a Mátra északi oldalán

2025.01.19.

A Mátrától északra eső dombvidék szép fekvésű tava és panorámás dombhátai eddig „lemaradtak a turistatérképekről", pedig kilátókkal, pihenőhelyekkel és információs táblákkal gazdagon ellátott útvonalak hálózzák be a terepet.

Random túraajánlónk következik

2025.01.17.

Pihen a természet, így január közepén a fű se nő, de a szabad levegő most is vár titeket! A Természetjáró heti túraajánlójának ezúttal nincsen tematikája.

Átkelés a Kócs-havason (nem várt) téli extrákkal

2025.01.15.

A terv az volt, hogy a szezon első, szokásosan az ünnepek alatt megszervezett téli túráján Szlovákia talán legpazarabb kilátását nyújtó csúcsát vesszük célba, az alatta álló bivakházban pedig békésen megtárgyaljuk az ünnepek eseményeit. Téli hangulatból nem volt hiány, csak kicsit máshogy alakult…

A Csóványos legszebb arca

2025.01.12.

A lélegzetelállító körpanorámát nyújtó csúcs minden évszakban kedvelt túracélpont, de amikor Tél tábornok kegyes a természetjárókhoz, akkor különösen. A hegyre vezető legzordabb, de talán legizgalmasabb útvonalat választottuk.

Egy nap tél – kirándulás a Mátrában

2025.01.10.

Elmúltak az ünnepek és elmúlt a bejgli is. A karácsony utáni januári szürkeségben leginkább egy kis igazi télre, fehér tájra, zúzmarával borított erdőre vágytam. Budapestről a szélrózsa minden irányába el lehet indulni, én most a Mátrában kötöttem ki.

Továbbiak