A Magyar Természetjáró Szövetség felmérőinek élete nem csak játék és mese: van, hogy a szúnyogokkal, máskor a sűrű szedressel vagy akácossal kell megküzdeniük, de kárpótolja őket, hogy munkájuknak hála olyan helyeket ismerhetnek meg, ahová másképp sosem juthattak volna el. Sajtos Péterrel, a felmérés jelenlegi vezetőjével és Keszler Orsolya térinformatikussal beszélgetett a Turista Magazin terepi kihívásokról és arról, hogyan lesznek a girbegurba nyomvonalakból használható adatok.
TM: Meséljetek egy kicsit arról, hogy mivel telnek a mindennapjaitok a munkában.
Sajtos Péter: Nekem jelenleg a mérés megszervezése viszi el a legtöbb időmet. Ez úgy néz ki, hogy ha megvan, melyik területre megyünk, többféle forrásból, térképek alapján megpróbálok összerakni kb. 15 és 20 km közötti útvonalakat minél jobb ki- és beszállási lehetőségekkel. Ezekből munkalapot készítek az összes hasznos infóval, és így tervezem a turistautakat felmérő csapat minden egyes hetét.
Általában heti három napot töltünk terepen.
A napi szakaszokon mindenki egymaga halad, és rögzíti az adatokat: az útvonalat, a jelzéseket, az út típusát és burkolatát, valamint pár hasznos és/vagy érdekes pontot. Ezekről fényképeket készítünk, és azt is rögzítjük, ha problémákkal találkozunk, például ha az út nem járható, benőtte a növényzet, kerítést húztak fel rajta. Miután megvolt a mérés, feldolgozzuk a nyers adatokat. A mi munkánk nagyjából ennyiből tevődik össze.
Sajtos Péter, a turistaút-felmérő csapat vezetője
TM: Mi történik ezután a feljegyezett problémákkal, például ha járhatatlan úttal szembesültök?
S. P.: Az MTSZ szakmai csapata felveszi a kapcsolatot a terület tulajdonosával vagy kezelőjével, illetve a helyi turistaegyesülettel, és közösen keresnek megoldást a problémára: vagy küldenek valakit, aki megoldja a problémát, vagy új nyomvonalat jelölnek ki, ha tényleg átjárhatatlan a helyszín, és nincs értelme, mondjuk, évente kétszer kaszálni. Ha minden jól megy, idén a turistautak országos felmérése véget ér, és
tervezünk egy külön erre delegált csapatot az MTSZ-en belül, aminek az lesz a feladata, hogy intézkedjen ilyen esetekben.
Persze a fontosabb problémákat soroljuk előre, például a lezárásokat, veszélyes átkeléseket.
TM: Hol tartotok most a felméréssel?
S. P.: Októberben végzünk a teljes Dunántúllal, ami az idei év feladata volt. Ezután már csak az Alföld marad, ahol nincs sok turistaút. Fontos, hogy csak a szabványos turistajelzésekkel jelzett utakról van szó, tehát a tanösvények, a zarándokutak vagy egyéb tematikus utak például nem tartoznak ezek közé.
TM: Hogy zajlik egy terepi felmérés, milyen eszközöket használtok?
S. P.: Az útvonal rögzítése nagy pontosságú GPS-készülékkel történik. Amikor az emberek meglátják a hatalmas antennát a fejünk fölött, ami a legszembetűnőbb, azt sokszor nem tudják hova tenni. Általában azt hiszik, hogy a Google-től jöttünk, és vagy megkérnek, hogy ne fotózzunk, mert nem akarnak felkerülni a netre, vagy direkt integetnek, mert rajta szeretnének lenni a képen. Pár hónapja történt, hogy egy Balaton-parti településen vasvillával nekimentek a Google-autónak, így mostanában előfordult, hogy szóltak, vigyázzunk, nehogy bántsanak minket. Van, aki felismeri, hogy ez egy antenna, és alapvetően földmérők használják, úgyhogy olyan kérést is kaptunk már, hogy mérjük fel az illető kertjét, mert a szomszéd folyton átpakolja a dolgait, és szeretné kijelölni a telekhatárt. Az is megesik, hogy fémkeresőnek nézik az eszközt.
Sok félreértést szül, hogy gyakran másnak nézik a felmérőket
TM: Mindeközben mi történik az irodában?
Keszler Orsolya: A felmérők munkája nem ér véget a gyaloglással, az adatokat fel is kell dolgozniuk. A felmért útvonalakat úgy kell elképzelni, hogy nem érnek össze, letérések, kiugrások vannak bennük. A műszer nagyon pontos, pár tíz centis eltérések is jól látszanak. Ezeket az apróságokat ki kell javítani, össze kell kötni az utakat, hogy folytonosak legyenek, és van egy kis játéka is az eszköznek. Ahol nem jó a lefedettség, nem látszanak annyira a műholdak, ott érdemes belenyúlni, hogy értelmezhető vonalat kapjunk a végén. Ez egy térinformatikai szoftverben zajlik. Ezután az egyik kolléga végignézi az egész hálózatot, és mi, térinformatikusok, átvesszük a nyilvántartásba. Az útvonalak felkerülnek egy térképre, amit elküldünk az erdészeteknek, nemzeti parkoknak, majd elmegyünk hozzájuk egyeztetni. Egyrészt azt, hogy hagyják jóvá magát az útvonalat, mert a turistautak nagy része állami erdőben fut, másrészt a felmerülő problémákról is beszélünk.
TM: Mit lehet tudni az MTSZ nyilvántartásáról? A túrázóknak is hasznos lehet?
K. O.: Igen.
Az erdőtörvény szerinti hivatalos nyilvántartást mi vezetjük saját, felmért, minőségbiztosított adatokból.
Ezt használjuk a jelzésfestés megszervezéséhez és a turistaút hálózat fenntartásához is, illetve most készül egy útvonaltervező, amit kódról kódra mi gyártunk le, és a hivatalos turistautak lesznek benne, amikért felelősséget vállalunk, hogy ott vannak. Szeretnénk az útjellemzőket is belerakni, például látszani fog, hogy hol vezet aszfalt, és ki lehet választani, hogy minél kevesebb aszfaltos úton lehessen eljutni A pontból B pontba. Már működik a hibabejelentő oldal, a bejelentes.turistaterkepek.hu, ott lehet többek között a kéktúrás bélyegzőkkel kapcsolatos problémákat és egyebeket jelezni, a turistaterkepek.hu/utjellemzok oldalon pedig az útborítást lehet megnézni.
Az MTSZ problémabejelentő felülete
TM: Mit tartotok a legizgalmasabbnak a munkátokban?
K. O.: Az a legjobb, amikor meg tudok oldani egy problémát és segíthetek. Volt, aki azt kérte, hogy a kéktúra útvonal gpx-eiben legyen magasságadat is, belebűvészkedtük, feltöltöttük. Ez persze apróság.
A kollégák munkáját is tudjuk segíteni az egyes feladatokra specializált webes térképi felületekkel,
például admin felülettel a jelzésfestés-pályázatokhoz, problémákat összegyűjtő térképekkel, kéktúra-specifikus térképpel. Mindenhol az általuk használt adatok jelennek meg, így rögtön tudják, hogy adott helyen mikre kell figyelni. Az is jó, ha turistaúttal kapcsolatos problémát jelez a felmérő, majd leegyeztetjük a helyiekkel, és megoldják, aztán át lehet vezetni.
S. P.: Most nemrég vagy két-három héten keresztül beleptek minket a szúnyogok, nem csak a vízparton, nem lehetett megállni, mert szanaszét csipkedtek. Olyan is előfordult, hogy egy tarvágáson indultam el, amin egy idő után egyre több és több akác termett,
a végén pedig már hason csúsztam előre, hogy legalább kijussak a területről.
Ez a probléma azóta megoldódott. A legjobb élmény, amikor belegondolok, hogy munkaidőben reggeltől kezdve kint sétálgathatok a turistautakon, erdőben, mezőkön, és olyan helyeket ismerhetek meg, amiket másképp esélyem sem lett volna. Ez fantasztikus érzés. Említettem, hogy az útvonalon mindenki egymaga jár. Ez igaz, de a felmérést jelenleg heten végezzük. A munka pedig nem haladna ilyen jól, ha nincs egy jó csapat. Mindig vannak könnyebb, nehezebb, szívatósabb vagy épp monoton szakaszok, melyeket szét kell osztanunk egymás között. Hatalmas szükség van sofőrmunkára is. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időben egy nagyon jó munkaközösség jött létre, egy olyan csapat, ahol bátran számíthatunk egymásra.
Az MTSZ turistaút-felmérő csapata
A cikk a 2023 novemberi Turista Magazinban jelent meg először.
