Tudtad, hogy van egy fenyőnk, ami télen ledobja a leveleit? Ismerd meg a különleges tűlevelőt, a vörösfenyőt, ami elképesztő életkort élhet meg.
A vörösfenyő nevét vöröses színű törzséről kapta. Legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy a többi fenyőtől eltérően nem örökzöld, csoportokban növő, apró tűlevelei késő őszre sárgára színeződnek, majd az első fagyok után lehullanak. A vörösfenyők nagyon magas kort megérhetnek,
akár 300-600 évig is élhetnek, de találtak már 800-900 éves egyedet is.
Az európai vörösfenyő 1000-1600 méteres magasságban él, nálunk kisebb telepített állományai vannak, például a Mátrában, Galyatető vagy Parádsasvár környékén.
A vörösfenyő fája nagyon tartós, ezért is emlegetik örök faként. Római kori amfiteátrumoknál, hidaknál is használtak már vörösfenyőt, de ilyen oszlopokra épült Velence és Szentpétervár is, amelyek azóta is tartják magukat. Ez részben annak köszönhető, hogy vörösfenyők törzse gyantajáratokkal sűrűn átjárt, ami ellenállóvá teszi a fát. A cári Oroszországban a hajókat is előszeretettel építették vörösfenyőből.
A vörösfenyőről sok országban úgy tartják, hogy véd a rontás és a boszorkányok ellen. Épp ezért mondják azt, hogy vörösfenyő-erdőben nyugodtan lehet sétálni, mert ott nem telepednek meg a boszorkányok. Van, ahol még a fogak épségét is a vörösfenyővel biztosítják. Ha valakinek kihúzták a fogát, akkor azt egy vörösfenyő mellett ásták el, remélve, hogy ezzel a hosszú életű vörösfenyő az illető többi fogának tartósságát is megnöveli.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
