X-aktás helyszínek a Pilis és Visegrádi-hegységben

Az FBI titkos ügyeiről szóló sorozat forgatókönyvírói biztos örültek volna egy ilyen ötletcsokornak, amit e két egymásba forrt hegységünk önjelölt „Pilis kutatói” hordtak össze az elmúlt pár évtizedben. A fantázia játszóterévé vált hegyvidéken valóban sok különlegességet, múlt homályába vesző történelmi emléket találunk, de az ezekre adott válaszok palettáját egyesek a suméroktól az ufókig szélesítették, a köztük tátongó űrt pedig a „cigarettás ember” nyomokat eltüntető munkájával magyarázzák.

Titkos katonai bázis és az UFO-k

A Pilis-tetőn ma már széles körben ismeretes, hogy milyen katonai bázis volt 1980-1995 között, de a szigorúan őrzött létesítményről egyesek tudni vélték, hogy ott, a hegy gyomrában atomfegyvereket tároltak. A Pilis és Visegrádi-hegységben egyébként még két ilyen légvédelmi bázis volt, ami sok évre el volt zárva a turisták elől, (Lom-hegy, Urak asztala), de a legismertebb honvédelmi terület a Pilis legmagasabb pontja volt, ahol ma körpanorámás kilátó áll.

Az ék alakú hegyet a már említett „kutatók” tudást rejtő piramisnak, egyesek pedig a hegy platóját UFO-leszállóhelynek vélik. Érdekes, hogy az ilyen állítások zömében azután születtek, illetve kezdtek el terjedni, amikor a 80-as 90-es években már itthon is egyre szélesebb körben élvezhettük az amerikai filmgyártás remekeit, illetve olyan sorozatokat, mint a 90-es évek elején berobbanó X-akták.

Elveszett város nyomában

A Pilisben „Ős-Buda” vagy másik nevén Sicambria – Attila városának – kutatása még Sashegyi Sándor és Németh Péter ásatásaival vette kezdetét a 20. század közepén, akik tévesen pomázi és óbudai helyszínekkel azonosították az elveszett várost. Azóta a téma több hivatásos régészt és történészt, és ennél jóval több amatőr kutatót kezdet vonzani, számos helyszínt megjelölve vagy éppen cáfolva a témában. A kutatók között találjuk az egykori legendás Illés együttes tagját, Szörényi Leventét is, aki a Holdvilág-árok rejtélyének régészeti feltárásának főszponzora, ahol az elmúlt években számos érdekes lelet került elő, de semmi olyan, ami alátámasztaná Ősbuda létezését.

A piliskutatók többek között egy francia legendára alapozva állítják, hogy a középkori forrásokban – egyébként valóban szereplő – Sicambriát, a trójai eredetű frankok alapították, és ez a város lett később Attila fejedelem, illetve a magyar királyság székhelye. Ennek nyomait Pomázon kívül Dobogókőn, Pilismaróthoz közeli Szamár-hegyen, a Búbánatvölgyben, Hosszúhegyen, Basaharc vidékén is felfedezni vélték, csak úgy, mint a Nagy-Kevély hegynél, továbbá a már térképre is felkerült budakalászi romoknál.

Mesterséges védelmi vonalnak látják a Vadálló-kövek látványos vulkáni sziklaképződményeit vagy a Pilisborosjenőhöz közeli Ezüst-Kevély mészkősziklafalát. Az amatőr kutatók által megtalálni hitt elfeledett történelmi helyszíneket korabeli metszetekkel, légifotókkal, valamint műholdképekkel próbálják bizonyítani.

Ősbuda létezéséról, a helyszín beazonosításáról alapvetően a történészeknek és régészeknek kell vizsgálódniuk, de a téma oly népszerű lett az misztikum- és összeesküvés-hívők körében, hogy hihetetlen állításaikhoz már valóban Muldert és Scullyt kell riasztani. Sőt, egyesek tovább mentek, és ősi tudást őrző népnek tartják a magyart, Dobogókőt és környékét pedig paranormális tevékenységek színhelyének: itt található a föld szívcsakrája, különös rezgésű kövek hevernek szanaszét, megtisztulást ad a turult formáló ősi szakrális ösvény (ez a Thirring-körút), illetve egy időben itt észleltek hazánkban a legtöbb UFO-tevékenységet.

Nem minden állítás áll kapcsolatban a földönkívüliekkel, de egyesek a Pilisben otthonra lelt pálos szerzeteseket is titkos tudással rendelkező papoknak tartják, akiknek titka a szíriuszi Úzoktól, illetve a suméroktól maradt ránk. Persze ezeket a titkokat a történelem különböző szereplői ellopták tőlünk, vívmányait és épületeit lerombolták, múltunkat pedig meghamisították.

Bőven folytathatnánk még a pilisi misztikumok felsorolását, például a Magas-hegy, a Rám-hegy és az Árpádvár „piramisaival”, melyek az Orion csillagkép három pontjával is fedésben van, vagy Pilisszentlászlón talált „Szent kő” esetével, amely állítólag megmagyarázhatatlan energiával bír, de mindezekről részletesen ebben a cikkünkben olvashatsz, ahol azt is kifejtjük, miért kell foglalkozni az önjelölt piliskutatók egyre népszerűbb, sokszor tényként kezelt téziseivel.

Véres gyilkosság nyomában

Ennél a valós pilisi történetnél azonban tényleg jól jött volna az FBI nyomozása, ámbár a tettes felderítését nem az információ hiánya, hanem a politika akadályozta. 1947. augusztus 17-én a reggeli órákban egy hatfős baráti társaság kirándult a Lajos-forrástól nem messze található Helyiipari-forrás közelében. Szalonnasütéshez készülődtek, amikor a fák közül egyszer csak előlépett egy félmeztelen férfi, és cigarettát kért.

Az életben maradt kirándulók elmenekültek, majd nem sokkal később a szentendrei rendőrkapitányságon számoltak be az őket ért brutális támadásról. Alig egy órával később újabb gyilkosságokat jelentenek a közeli Bükki-puszta tanyájáról, ahol egy fészerben öt fiatal vérbe fagyott és összeroncsolt teste feküdt. Az egyik fiú még élt, amikor rátaláltak, de végül az orvosok az ő életét sem tudták megmenteni. Halála előtt még pontos személyleírást tudott adni az elkövetőről, akinek alakja megegyezett a kirándulók által leírt támadóéval. A nyomozásról, a korszellemről és a tettes kilétéről ebben cikkünkben olvashatsz részletesen.

Halálos helyszínek

Aki már nézegette a Pilis és Visegrádi-hegység térképét, az tudja, hogy a környék bővelkedik a „halálos földrajznevekben”, melyekhez történetek is tartoznak. Ilyenek például a Döme halála, a Simon halála, az Enyedi halála vagy a Német gyerek halála, illetve más helynevek is, melyek gyilkosságról és szerencsétlen balesetekről tanúskodnak. Ezeknek a helyszíneknek a felkeresésére egy túramozgalom is létrejött, cikkünkből pedig nemcsak a pontos helyszíneket, hanem a tragikus történeteket is megismerhetitek.