Péntek este Vác polgármestere és a szervező természetbarát szövetségek vezetői hivatalosan is megnyitották a remek programokat kínáló találkozót.
A Pest Megyei Természetbarát Szövetség és a Budapesti Természetbarát Sportszövetség a Pünkösdkor, június 6- 9. között szervezett XXI. GYOT-ra szeretettel vár minden érdeklődőt.
A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) is képviselteti magát a neves rendezvényen. A programokról színes beszámolók formájában beszámolunk a portálunkon.
Tízkor nyitotta kapuit a találkozó, folyamatosan érkeztek a résztvevők, egy 70 fős csoport már el is indult a váci városnéző túrára.
A központi helyszínen is nagy a tömeg, vidáman társalognak a rendezvénysátorban az ország különböző részeiről érkezett természetjárók, hamarosan újabb városnéző túra indul.
Megkezdődött a regisztráció
Este a megnyitón köszöntőt mondott Fördős Attia, Vác város polgármestere, Lengyel László, az Ipoly erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője, és Győri Tamás, az MTSZ igazgatója is.
A Turista Magazin standja a váci helyszínen
A természetjárók a város nevezetességeivel is megismerkednek
Fördős Attila polgármester köszönti a Vácra érkezett ezernyi természetjárót
Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke is köszöntőt mondott
A találkozó résztevői a sátorban
A váci GYOT szerteágazó programkínálatán magazinunk tudósítói is részt vettek. A szombati programokból kettőt most Joó Annamária mutat be nektek:
A túravezetőnk, „mindenki Zolija” valóságos tárháza volt az erdő tudományának, csak azt sajnálta nagyon, hogy a túra nem tartott 3 napig. Így 2,5 órába kellett besűrítenie mindazt, amit minden természetkedvelő embernek tudnia kell az erdőről.
Alig léptünk néhányat, már az ujjhegyén táncolt egy méretes szarvasbogár, amelyet sajnos egyre kevesebbet láthatunk hazai tájakon. A következő pillanatban már egy fa törzsén tűnt fel 4 méter magasban egy újabb szarvasbogárért, amit csak az ő vadász szemei szúrtak ki.
A nagy szarvasbogár-teszt - Napi jó cselekedet…
Na, ki tett valami jót ma reggel - kérdezte Zoli. Egy vállalkozó kedvű „sporttárs” ujját úgy befogta „agancsával”a bogár, hogy kiserkent belőle a vér. (A sporttárs hiába várt jó tett helyében jót, a bogár másképpen ítélkezett.)
Mindenki Zolija, aki máskülönben a Gyadai tanösvény ezermestere és a helyi erdő mindentudója - az járja, hogy ő faragta ki Hangya Dani faszobrát is -, a legképtelenebb helyeken mutatott olyan dolgokat, ami mellett mi simán elmentünk volna. Pl. levél alatt kuporgó gombákat, medvehagymára hajazó gyöngyvirágokat.
Túlélési tanácsokat is osztogatott az erdőben eltévedt túrázók számára, és megkóstoltatta velünk a hagymás fogasír fekete bogyóit, amely a nevét meghazudtolva nyers karalábé ízzel lepett meg minket. Vezetőnk szerint, ha ebből a borsszemnyi bogyóból több ezret megeszünk, már nem hallhatunk éhen.
A hölgyek legnagyobb „örömére” mindenki Zolija felkapott egy lábatlan gyíkot, amit a várakozások ellenére mégis egy hölgy dédelgetett sokáig a tenyerében.
Túránk során találkoztunk függőhíddal egy kiszáradt patakmeder felett. Kicsit imbolygott ugyan alattunk, de a gyerkőcök és a nagyik egyaránt élvezték az átkelést. Lépegető távolságra lerakott facölöpökön akrobatikáztunk az Óriások átjáróján, majd fapallókon sétálgattunk a zsombékos felett.
A szarvasbogár incidensnél említett sporttárs még mindig nem érti, hogy mindenki Zolija hogyan tudott egy egész csalánt megenni nyersen, mikor ő egy árokmászás közben véletlen csalánba tenyerelt, és a túra végén is fel volt puffadva a keze.
A körtúrán visszaérkezve a kis tóhoz kuruttyoló békák hívták párjukat szinte karnyújtásnyira a látogatóktól, a legkisebbek gyönyörűségére.
A három órás gyaloglás után, 32 fokos melegben alig vártuk, hogy visszainduljunk a váci Duna-partra, ahol egy evezős program várt ránk.
(Joó Annamária)
Hamarosan összeállt a turai Hevesy György Általános Iskola diákjaiból álló csapat, akiket Gábor bácsi, a természetismeret tanár vezetett. Megilletődve méregették a 4 személyes kenukat, a mentőmellényeket és az evezőket, mivel életükben először szembesültek a kalanddal, hogy evezzenek a Dunán. Figyelmesen végighallgatták a Vízenjárók egyesület oktatóinak rövid ismertetőjét az evezés csínjáról-bínjáról. A hajóválasztás és a vízre szállás felszabadította a kedélyeket, az adrenalinszint láthatólag megemelkedett, még azoknál is, akiket eleinte aggodalom töltött el a lustán hömpölygő folyó láttán.
A kánikulai melegben mindannyiunknak jól esett a vízbe gázolni. A part menti sodorban az öt kenu összeállt egy szigetté. Néhány fotó után nekivágtunk az átkelésnek a túlpartra, a szentendrei sziget felé. A kenuban alacsonyan ülve éreztük igazából, hogy milyen hatalmas/fenséges ez a folyó. A kalandot a fel s alá rohangászó luxusmotorcsónakok és egy arra haladó üdülőhajó hullámai tették még izgalmasabbá.
A túlparton végleg felszabadultak az energiák. A gyerekek ledobták mentőmellényeiket, és vidáman hancúroztak a meglepően tiszta Duna vízében.
Visszafelé evezve, már úgy fordultunk orral a motoros vízi járművek által felvert hullámoknak, mint a profi evezősök. A parton hűsölő kirándulók elismerő tekintettel nyugtázták hibátlan partra érkezésünket. Sajnáltuk, hogy a program csak „kóstolásra” adott alkalmat.
A XXI. GYOT-on így lett kerek a napunk, az 5 km-es Gyadai tanösvény bejárása és a délutáni 4 km-es evezés ezen a szép napsütötte szombaton tökéletesen kiegészítették egymást.
Mielőtt hazaindultunk volna, elbeszélgettünk a turai általános iskola diákjaival, akiknek leginkább a tanösvény függőhídja, a cölöpjárás, az evezés és az azt követő dunai lubickolás jelentett igazi élményt.
(Joó Annamária)
Információink szerint szombaton legalább 8 busz és egy sétahajó vitt kb. 400 természetkedvelőt a meghirdetett programokra.
Vasárnap a nagy meleg ellenére töretlen jókedvvel és lelkesedéssel vettek részt a természetjárók a programokon, amelyekből bőséggel lehetett választani. Sokakat a kínálat zavarba is ejtett, de előbb-utóbb mindenki megtalálta az edzettségéhez, érdeklődéséhez, hangulatához leginkább illőt. A közel száz szervező és segítő is fellélegezhetett a találkozó végéhez közeledve, hiszen az egy évig tartó szervezés és tervezés sikerének ők is csak örüni tudtak.
Munkájukat ezúton is köszönjük, és hogy mindenki megismerhesse őket, rövid videós interjúkat készítettünk velük. Elsőként Zsemba József technikai vezetőt kérdeztük, a Pest Megyei Természetbarát Szövetségtől, aki éjt nappallá téve dolgozott az esemény sikeréért.
Tötösné Gados Zsuzsanna főszervező mozgatta a közel száz főből álló szervezőgárdát. Az óriási programkínálattól pedig sok résztvevő meglepődött.
A Fitt-Fut Alapítvány Túraszakosztálya egy volt azok közül a szervezetek közül, akik hozzájárultak a váci GYOT sikeréhez. A rendszeresen tavasszal megrendezett emléktúrájukat, most kivételesen a nagy találkozó időpontjára időzítették, a várt siker sem maradt el. Forgács Péter, a szakosztály képviselője is joggal örülhetett a remek szervezésnek.
A vízenjárók is természetjárók, bár sok gyalogtúrázó életében először szállt kenuban vízre, de a legjobb helyen tette, hiszen Malárik Attila élvezetes, de alapos oktatásban részesítette mindazokat, akik kipróbálták a Dunán evezés kellemes és hűsítő izgalmait.
Végül, de nem utolsósorban, Zsembáné Trencsényi Gizella Zsuzsannával készült interjúnkat láthatjátok, aki férjével együtt a munkák oroszlánrészét végezte. Ebben a filmben megszólal még Dr. Reindl László, a Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület elnöke is, aki most hajóskapitány minőségében volt jelen a Dunán, de mikrofonvégre kaptunk két városimereti túrán részt vevő, tatabányai hölgyet is: Jutkát és Marikát.
