Zalában is felbukkant a kaukázusi medvetalp

Az emberre is veszélyes növényre Botfa határában, a turistaút közelében bukkantak rá.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
zaol.hu
2023. július 10.

Az emberre is veszélyes növényre Botfa határában, a turistaút közelében bukkantak rá.

A Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos gyomnövény hasonlít a nálunk is gyakori, kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra, de a kaukázusi rokon nedve bőrre kerülve gyulladást, akár súlyos, égési sérüléshez hasonló bőrirritációt is okozhat.

A botfai erdőben – a Páfrányok útja túraútvonal és a Mária út közelében – még július elején észlelte Illyés Zoltán biológus és természetvédelmi szakértő a veszélyes invazív növényfajt – adta hírül a Zala Vármegyei Hírportál. A kaukázusi medvetalp ernyősvirágzatú, s mint a zellerfélék családjának minden tagja, furokumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. A méreganyag, azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi – ehhez elég megérinteni a növényt, ami a szőreivel a bőrbe juttatja a nedvét. Ha az érintett bőrfelületet napfény, pontosabban UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és pár óra múlva az égési sérülésekre jellemző hólyagok keletkeznek rajta, amik nehezen gyógyulnak és maradandó bőrelszíneződés, hegek maradnak utána. Ráadásul a kialakult fitofotodermatitis miatt a fényérzékenység évekig fennállhat. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot is okozhat – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A növény minden része méreganyagot termel! Ha valaki hozzáért, azonnal mossa le, lehetőleg szappanos vízzel az érintett bőrfelületet.

Jellegzetes megjelenés
A levelei alapján könnyen beazonosíthatjuk: a közönséges medvetalp levele enyhén karéjos, a kaukázusié jóval nagyobb, osztott, mély bemetszések vannak rajta és hegyes „tüskében” végződnek, a szára serteszőrös, könnyen megsérti a bőrt, ami után akár 2-3 nap múlva is kialakulhatnak a bőrtünetek. A közönséges medvetalp lényegesen kisebb ázsiai rokonánál.

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Európa legnagyobb lágyszárú növénye, egyes példányai akár 5 méteresre is megnőhetnek, szárvastagsága a 10 cm-t is elérheti. A medvetalpak hatalmasra nőtt ernyőjükkel szinte faként magasodnak az ember fölé.

A kaukázusi medvetalp hazánkban egyelőre szórványosan fordul elő, de egyre több helyen lehet rábukkanni, főként patakok mentén és elhanyagolt területeken. A hivatalos Flóra adatbázis szerint a közelben Hévíz, Keszthely, és Szombathely környékén találtak mostanában kaukázusi medvetalpat, bár a közelmúltban Nagykanizsa környékén is észlelték. Dr. Illyés Zoltán szerint valószínűleg egy jármű kerekeire ragadt sárból kerülhetett Botfa környékére a veszélyes gyomnövény magja. A nemrég felfedezett növények már minimum a második generációhoz tartoznak, erre utal, hogy találtak elszáradt növénymaradványokat is, amik tavaly háborítatlanul érleltek magot, amelyekből sok ki is kelt. Ezúttal 9 kifejlett, virágzó példányra és több tucat apró csemetére bukkantak a túraútvonal közelében, az erdei út mellett.

A veszélyes növény irtását már megszervezték. A szár levágása vagy a gyomirtózás sajnos nem elég. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyakorlattal rendelkező szakembereivel első lépésként a magérlelést akadályozták meg, majd az egész növényt gyökerestül kiássák. Miután a mag akár 15 évig is életképes marad, a területet még hosszú ideig megfigyelés alatt kell tartani.

Ebben a korábbi cikkünkben még több érdekességet megtudhatsz a kaukázusi medvetalpról!

Cikkajánló