Zöld, sárga, narancs, vörös és barna levelek egyetlen fán. De vajon melyik fajról lehet szó, és hol láthatod te is?
Máris lerántjuk a leplet: a vácrátóti botanikus kert perzsa varázsfái most az említett színek összes árnyalatában játszanak. Az arborétumban több helyszínen is megnézheted a terebélyesre növő fákat, például a rendszertani gyűjtemény szégélyénél vagy a Botanikusok Emlékoszlopával szemben.
A perzsa varázsfát (Parrotia persica) kaukázusi vagy iráni varázsfának is hívják. Lombhullató és a csodamogyoró-félék közé tartozik. Díszfaként hasznosítják mintás kérge és őszi lombozata miatt. A Parrotia nemzetség egy német természettudósról, Georg Friedrich Parrotról kapta a nevét.
A varázsfa tojásdad, hullámos szélű levelei fényes zöldek, és ősszel karmazsinvörösre, illetve liláspirosra színeződnek. 6-15 cm hosszúak és 4-10 cm szélesek. Maga a fa 30 méteresre nő meg, törzsátmérője 150 cm is lehet. Kérge rózsaszínes barna, idősebb korban lehámlik, alatt rózsaszín, zöld és halványsárga foltok tűnnek fel. Érdekesség, hogy virágai tél végén, februárban nyílnak és a varázsmogyoróéhoz hasonlítanak.
A Nemzeti Botanikus Kert minden évszakban tartogat meglepetéseket, de kétségkívül az ősz az egyik legszebb időszak itt. Ráadásul olyan hatalmas, hogy egyetlen látogatás biztosan nem lesz elég arra, hogy körbejárjuk és mindent szemügyre vegyünk, ezért érdemes időnként visszatérni. Mi egy nyári szentjánosbogár-túrán vettünk részt itt egyszer, de május elején is jártunk már az arborétumban.
A botanikus kertet Vigyázó Sándor hozta létre a 19. században. Ma 27 hektáron terül el, és majdnem 13 000 növényfajt és –fajtát lehet itt megtekinteni. A Vác-Göd közötti 2104-es út mentén találjuk a bejáratot, a nyitvatartásáról és a belépőjegyek áráról itt találsz információt.
