Nagyon szeretem a helytörténeti sétákat, különösen, ha annak helyszíne egy olyan mozgalmas múltú, szép fekvésű település, mint Leányfalu. Hol élt Móricz Zsigmond, hová tett sétát délelőttönként Gyulai Pál, és mit jelentett a „hölgyóra” a folyó partján? Aki végigjárja a helytörténeti tanösvényt, többek között ezekre a kérdésekre is választ kap.
De kezdjük a legelején, mind a falu történetének, mind a tanösvénynek. A forgalmas 11-es út és egy benzinkút tőszomszédságában egy közel kétezer éves ókori emléket találunk. Az itt álló római őrtorony a birodalom védelmi vonalának, a limesnek a része volt. Az építmény 373-ban, I. Valentinianus császár uralkodásának idején épült, és ehhez hasonló őrtorony többek között a mai Budakalászon és az óbudai Nánási úton is állt. A Duna partján húzódó folyami határszakasz erődítményeiben 20-25 katona szolgált, akik tűz-és füstjelekkel tartották a kapcsolatot a szomszédos őrtornyokkal.
A római őrtorony romjai
A gőzösök meghozták a nyaralókat
A 2016-ban létrehozott, négy kilométer hosszú Helytörténeti tanösvény a Kis-Duna partján, a hangulatos Petőfi sétányon folytatódik. Térben nem teszünk meg nagy távolságot, időben annál inkább.
Pillantás a Szentendrei-Duna-ágra
A sétányt hatalmas fák szegélyezik, szemben a túlparton Pócsmegyer házai és templomtornya kandikálnak ki a fák mögül. A két falu között révátkelőhely üzemel, de a vízi járművek már a régmúltban is fontos szerepet játszottak itt, annál is inkább, mert Leányfalu Pócsmegyerhez tartozott, a 17. században Leányfalva puszta néven Pócsmegyer bortemő vidékeként említik. Leányfalu 1949-ben lett önálló község. A pócsmegyeriek régen naponta jártak át kis ladikjaikkal a leányfalui szőlőikbe. Hajómalmok is működtek itt. Ezek a sajátos vízimalmok a folyó sodrásának energiáját használták az őrléshez, még a 20. század elején is működött itt egy hajómalom.
A gőzös Leányfalu partjainál 1910-ben
Az első személyhajó 1861. augusztus 1-jén érkezett Budapestről Leányfalura, később a gőzösök a környékbeliek életében sok szempontból fontos szerepet töltöttek be. Ezeken szállították a helyi gazdák a terményeiket a fővárosi piacokra, emiatt kofahajónak is hívták azokat, a posta is használta a hajókat, és a gőzösöknek köszönhetően kezdték felfedezni Leányfalut a fővárosiak is, akik aztán a felvásárolták a régi présházakat és nyaralóvá alakították azokat. A hajók érkezése, indulása, a főváros és Leányfalu közötti utazás a társadalmi élet fontos eseményeivé váltak. A parton álló hófehér hajóállomás helyén régen egy fából készült kis váró állt, amit az 1948-as jeges árvíz tönkretett, helyén 1949-ben épült fel a mostani szép kis váróterem.
A leányfalui hajóállomás épülete
A hölgyórákban a férfiaknak nincs helye a parton
Pár lépéssel arrébb, épp indul a hajó Pócsmegyerre, amikor odaérek. A túlpart közel van, de a víz sodrása nagyon erősnek tűnik, ezért is lepődöm meg azon, amit a tanösvény tábláján olvasok. „Külön program volt a Duna átúszása: gyerekek és felnőttek, kis csoportokba szerveződve úsztak át a pócsi partra vagy „hullámoztak” a délelőtti hajó hatalmas víztömegén.” Bizonyára ezt csak alacsony vízállásnál tették meg.
Indul a kishajó a túlpartra, a Szentendrei-szigeten fekvő Pócsmegyerre
A fürdőzés nem indult be rögtön az első nyaralók érkezésével, nem is volt divat még akkoriban, és sokan veszélyesnek is tartották az dunai fürdést. Később elkészült az első dunai „uszoda”, amely három, U-alakban összekötött tutaj által körbezárt „medencét” jelentett.
Kezdetben a nők és a férfiak külön idősávban fürdőzhettek, amit annyira komolyan vettek, hogy „a hölgyórákban" még sétálni sem nem volt ildomos az uraknak a parton.
A rendre csendőrök ügyeltek, akiknek a feladatkörébe az is beletartozott, hogy a lenge fürdőruhában sétálgatókat is felszólították a megfelelő ruházat viselésére.
Nagy élet volt a leányfalui strandon 1935-ben
Az első „honfoglalók”
Innen a Pince-hegy felé veszem az irányt, hogy megnézzem, hol is laktak Leányfalu híres és jómódú lakói. A Gyulai Pál utcán felfelé haladva hamar elérem a 11-es számot, a hajdani, a Szendrey-Gyulai villát. Szendrey Ignác Leányfalu első lakói között volt, az 1860-as években vásárolt egy présházat és birtokot, majd az 1870-es évek elején Ybl Miklós tervei alapján építtette villáját. Egyik lánya, Júlia Petőfi Sándor, másik lánya, Mária Gyulai Pál felesége lett.
Gyulai Pálnak nagy kultusza van Leányfalun. A neves irodalomtörténész, költő, kritikus, tanár sok időt töltött itt, így ír róla az Új Idők 1895-ben: „…ott nyaral, de tisztségei, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Budapesti Szemle gyakran szólítják a fővárosba. Leányfalván a családjának és a múzsáknak él. E helyről keltezve jelent meg az utóbbi időben költeményeinek java része. De most csak enyhet keres és hűsöl. Egyébként ő is, mint apósa szenvedélyesen űzi a kertészkedést. Néha órákig csattog kezében a kertészolló. Mondják, hogy virtuóz-módra kezeli. Hja, régóta szerkesztő már.”
Villák a hegyoldalban
Gyulai Pál napirendjének rendszeres programpontja volt, hogy minden délelőtt felsétált a Pince-hegyre. Kedvenc pihenőhelyére a tanösvény is elvezet bennünket, de előtte még jó néhány villa útba esik.
1889-ben épült dr. Keszits Károly ügyvéd villája, később üdülő működött benne
A legtöbb villa ma már magas kerítések és sűrű növényzet mögött rejtőzik, így a kíváncsi kiránduló a fák között kibukkanó tornyoknál, díszes homlokzatoknál sokkal többet nem nagyon lát belőlük. Viszont minden fontos épület előtt találunk tájékoztató táblát, ahol elolvashatjuk az adott villa történetét és láthatunk korabeli képeket is róluk. És hogy kik is laktak és nyaraltak itt a 19. század végén, a 20. század elején? Például tehetős ügyvédek, orvosok és a Nemzeti Színház színészei.
Az 1900-as évek elején épült Dr. Brooser Károly nyaralója, amelynek kertjében egy szélmalom is volt
A hatalmas villák a szocializmusban üdülők lettek, vagy más fontos feladatot kaptak. Például a Gyulai Pál utca 25. szám alatt álló Péteri-villában, amely Péteri Ferenc ügyvéd tulajdona volt, a 2. világháború után agitátor iskola működött, majd a szovjet követség, később a MAHART nyári üdülője lett, ma pedig magántulajdon. A hatalmas vaskerítés előtt egy régi kőkereszt áll, amit 1911-ben Péteri felesége, családjának Fejér megyei birtokáról hozatott ide.
Magas kőkerítés mögé bújt a múlt és a jelen is. A kerítés előtt az 1911-ben idekerült kőkereszt
Ha magunk mögött hagyjuk a házakat és kicsit besétálunk az erdőbe, felérünk a Gyulai Pál-pihenőhöz, ahol hajdan a névadó maga is sokszor megpihent és élvezte a dunai panorámát. Az előbbit most is megtehetjük, az utóbbit azonban már nem, mivel az egykori szőlőhegyet mára fák nőtték be, amelyek teljesen eltakarják a panorámát.
Gyulai Pál pihenője, és a tiszteletére 1921-ben emelt emlékoszlop
Présházakból nyaralók
Az erdőből a tanösvény a Dora (Szénégető)-patakhoz vezet bennünket, amelyről most, teljesen száraz állapotában nehéz elhinni, hogy egykor több vízimalom is működött rajta. A patak mentén, a Kerek-hegy alján kanyargó Szent Imre utcán is voltak már nyaralók az 1860-as években. Itt áll például Pórfi Ferenc kalapos mester présházból kialakított nyaralója. Pórfi szakmájában nagy névnek számíthatott, hisz a kiegyezés alkalmával ő „szabhatta” Ferenc József fejére a Szent Koronát. Érdemes megnézni a közadakozásból épült, 1892-ben felszentelt neogótikus Szent Anna templomot, amelynek festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.
A neogótikus Szent Anna-templom, amelyet 1892-ben szenteltek fel, és a lakók közadakozásából épült fel
A 19. századi filoxéra járvány nyomán az itteni ültetvények is kipusztultak, a borosgazdák sorra adták el présházaikat, amelyeket jómódú fővárosiak vásároltak meg és alakítottak át nyaralóvá.
A legtöbb villából ma már csak ennyi látszik
A Szent Imre utcában áll Hetényi Géza neves belgyógyász egykori villája. Hetényi az 1930-as években vásárolta meg a régi présházat és alakíttatta azt át. Sokat vendégeskedett itt Márai Sándor is, aki 1944 márciusában, Budapest ostromakor feleségével egy leányfalui villában talált menedéket, majd kisebb-nagyobb szünetekkel, két évet töltött itt. Az író emlékét a róla elnevezett Duna-parti sétány és egy emlékhely őrzi. Leányfalun volt nyaralója Karinthy Ferencnek is, aki „az ismert világegyetem középpontjaként” emlegette a települést.
Móricz és a leányfalui diófa
Leányfalu leghíresebb lakója Móricz Zsigmond volt, akinek nyaralója, majd állandó otthona ma is áll a falu közepén. Az író 1911-ben járt először Leányfalun, amikor ott nyaraló Rózsahegyi Kálmán mutatta meg a falut neki, és állítólag így invitálta barátját:
Zsigám, gyere ki, tiszta Svájc!
Móricz nem igazán látott kedvére való nyaralót, de egy diófa igencsak megtetszett neki. „Kié ez a fa? Ezt megvenném! Eladó?!” „Magában nem, de a kerttel együtt igen” –volt a válasz az anekdota szerint. Az író három napon belül ki is fizette a birtok árát és 1912 nyarára elkészült egy kis nyaraló, amit aztán később tovább bővítettek.
Móricz Zsigmond a leányfalui kertben 1940-körül
A Móricz-ház napjainkban, amely ma is a család tulajdonában van
A három holdas szőlőbirtokból később gyümölcsös lett, a hatalmas kert ma is tele van gyümölcsfákkal. Leányfalu fontos helyszín lett Móricz és családja életében, ahogy arról a tanösvény tábláján is olvashatunk. „A nyaralás mellett gondosan megtervezett parcellákban zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. 1937-ben Móricz végleg Leányfalura költözött, és többnyire a dunai hajóval közlekedett Leányfalu és a főváros között. Műveinek jelentős része itt született."
Az író 1937-től már nemcsak itt nyaralt, de ide is költözött
Az itt töltött mintegy három évtized alatt számos neves vendég fordult meg nála. Járt itt például Kós Károly, Németh László, Kodolányi János, vagy Szabó Lőrinc. Móricz Leányfalui éveiről a közeli Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhely állandó kiállításán tudhatunk meg többet. A múzeum épülete is présház volt eredetileg, amit később Móricz Zsigmond egyik testvére, Miklós vásárolt meg.
Leányfalu Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye, ahol sokat megtudhatunk Móricz Zsigmond leányfalui éveiről
A Helytörténeti tanösvény bejárása előtt vagy után érdemes a környéken is túrázni egyet, például a közeli Vörös-kőre, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunakanyarra. Legközelebb én is itt folytatom.
A Helytörténeti tanösvényről bővebb információ a Leányfalu Anno oldalon, ahol még sok-sok izgalmas képet és történetet lehet találni.
A cikk először 2020 júliusában jelent meg.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
