GPS jeladót szereltek egy aranysakálra a SEFAG erdészei, így követik mindennapjait. Ez a ragadozó hazánkban az utóbbi években jelentősen túlszaporodott, ezért fontos a megfigyelése.
Zsuzsit elaltatták, csak így tudják rátenni a nyomkövetőt az elfogott sakálra. Ezután lemérték és mintákat vettek, még a szőréből is kitéptek egy darabot az erdészek. Soha, senki nem csinált ilyet azelőtt. Ezzel a módszerrel a jelenleg kevésbé ismert ragadozó táplálkozási szokásaira is fény derülhet.
Zsuzsi jeladója naponta 7-szer küld információkat a kutatóknak. Ezekből mostanra az is kiderült, hogy 4-kmre az otthonától fogták el, és néhány négyzetkilométeres területen él. Már az eddig berékező pontok alapján látható, hogy hol található a nappali pihenőhelye.


A sakál főleg szürkületben és éjszaka aktív, de várjuk azt is, hogy a pontok adatai alapján a napi aktivitásra vonatkozóan teljesen új információkat kapunk - mondta Lanszki József, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék ragadózó kutatója.
A jövőben nemcsak Zsuzsitól, hanem elejtett társaitól is újabb információt várnak. A kilőtt sakálok gyomortartalmát vizsgálják majd.


Az aranysakál 5 éve telpült vissza hazánkba. Míg 1995-ben mindössze 2 példányt lőttek ki Somogyban, addig két éve 420-at idén pedig már 614-et. Számuk kétévente megduplázódik. Mivel a füves vizes élőhelyeket kedveli, Somogyban él a legtöbbb belőlük.