Virágzik a szarvasagancs-feketekereskedelem, ami nemcsak a vadgazdálkodóknak okoz kárt, de a szarvasoknak is. Az agancsgyűjtők folyamatosan zavarják és hajtják az állatokat, és ezzel a szarvasok halálát is okozhatják.
A természetet járva rengeteg vonzó dologgal találkozhatunk. Avartakaró alól kikandikáló szarvasagancsok, csillogó ásványok, madártojások, virágmezők, gombák csábítanak, hogy lehajoljunk értük, de egy kis szerencsével még középkori kincsekre vagy kihalt fajok maradványaira is bukkanhatunk. Utánajártunk, miket gyűjthetünk össze, mit és honnan vihetünk haza.
A gímszarvasok tél végén kezdik el lehullatni az agancsaikat, és rögtön el is kezdik növeszteni az újat. A szarvasagancsokra még mindig nagy a kereslet, és amíg ez nem változik, addig az illegális agancsgyűjtés sem szűnik meg.
A négy hatalmas gímszarvast valószínűleg illegális „agancsozók” riasztották meg.
Nagyjából április elejéig tart a szarvasok agancshullajtása. Egy kirándulás alkalmával csábító lehet egy „vadászat nélküli trófea” begyűjtése, de ezt több okból se tegyük.
A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat. Az agancsok engedély nélküli gyűjtését a törvény bünteti. Az illegális tevékenység lopásnak, a szarvasok hajszolása és ezzel akár kínok közötti pusztulása pedig állatkínzásnak minősül.
Az sem legális, ha a talált agancsot csak úgy hazavisszük, de még nagyobb bajt okoznak azok, akik a trófeáik miatt hajtják a szarvasokat.
A gyanúsított kocsiját Devecserben ellenőrizték a rendőrök, a hátsó ülésen és a csomagtartóban pedig tekintélyes trófeagyűjteményre bukkantak, amihez a férfi jogtalanul jutott hozzá.
A gím- és a dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. Ne feledd, nem hozhatod ki a trófeát az erdőből.
A következő hetekben egyre többször találkozhatunk levetett agancsokkal a természetben, ugyanis a gímszarvasbikák ilyenkor hullatják el koronájukat.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
