Egy új filmsorozat a hazai vízgazdálkodás problémáit járja körül szakemberek segítségével. A Kárpátalján forgatott első részben a készítők a Tisza-forrásvidékén kerestek magyarázatokat és havat. Ez utóbbit alig-alig találtak márciusban.
A dunai vízállásmérés történetében még soha nem mértek olyan alacsony vízszintet márciusban, hogy kibukkanjon a Dunából az Ínség-szikla.
Az aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.
Az elmúlt időszakban akkora volt a hőség és az aszály, hogy Cibakházánál újra előbukkant az óriási homokpad, Vezsenynél pedig szinte félig kiszáradt a Tisza.
Az ország legnagyobb részén fokozódik az aszály. Nagy szükség lenne az esőre, de sok helyen már egy kiadós csapadék sem segítene a száradásnak indult kukorica és napraforgó táblákon.
Hosszú évek óta nem jártunk a főváros szélén elhelyezkedő Merzse-mocsárnál, amit a pesti mocsarak egyik utolsó hírmondójaként tartanak számon, ahol számos fontos vízimadár-faj lel otthonra. Amikor a napokban meglátogattam a kiemelt jelentőségű természetvédelmi területet, víznek nyomát sem láttam. Vajon örökre kiszáradt?
És hogy milyen kulcsfontosságú szerepe lehetne a hasonló, táji léptékű természetes vízmegtartásnak az egyre fokozódó aszály elleni védekezésben?
Idén nyáron, ahogy sok más kisebb vízállás, a Piliszentiván határában található Jági-tó is kiszáradt. Mivel a tó számos élőlény, például kétéltű fajok számára jelent élő-és szaporodóhelyet, léte kulcsfontosságú a környék élővilága szempontjából.
Július 1-jén tűz ütött ki a Miskolchoz tartozó Jávorkút közelében, és mintegy 65 hektáron pusztított. Az erdészetnek azonban nemcsak ezzel, hanem az aszálykárral is meg kellett küzdenie.
Lehetne ez akár egy népmese kezdete is, de az átélt aszály óta a vízzel nem viccelünk. Turistautak mentén látható, előremutató ökológiai kezdeményezéseket bemutató sorozatunk második cikkében Püspökszilágy különleges tavát járjuk körbe.
A hosszan tartó aszály kedvezőtlenül hatott a fekete gólyák idei költésére.
A súlyosan aszályos nyár után szeptemberben rengeteg eső esett, a Balaton mégis tovább apadt, és csak most kezdett el enyhén emelkedni. De vajon miért?
A mérések kezdete óta, vagyis 1901-től ez volt a legmelegebb nyarunk, még a 2003-as, 22,3 fokos rekord-átlaghőmérsékletet is felülmúlta az idei.
Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.
A Duna alacsony vízállása miatt a Dunakanyarban közlekedő hajójáratok több településen nem tudnak kikötni, így mielőtt hajózni indulunk, tájékozódjunk a menetrendről.
A Maros negatív vízállása a napokban dőlt meg. Apátfalvánál a folyó lúdvári ága teljesen kiszáradt.
A hónapok óta tartó csapadékszegény időjárás idén korábban hozta el az októberi színeket. Az idei átlagcsapadék közel fele hiányzik.
A felmérések szerint Nyugat-Európa egyes részein, a Kárpát-medencében és Görögországban a legrosszabb a helyzet.
Agárdnál 58 centimétert mértek, ami újabb negatív rekordot jelent a tó történetében.
A csapadékhiány következtében apadnak a folyók, hanyatlik a mezőgazdaság, a háztartásoknak kevesebb víz- és energiaellátás jut.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
