A tél az élővilág számára a túlélés egyik legnehezebb időszaka. A táplálékforrások beszűkülése mellett a csökkenő hőmérséklet, a rövidebb nappalok és a hóval borított táj is komoly megpróbáltatásokat okoz az állatoknak. A ragadozók számára különösen nehéz a zsákmány felkutatása és elejtése, miközben saját testhőmérsékletüket is fenn kell tartaniuk. Ezekre a nehézségekre az állatok különféle, jól bevált stratégiákkal alkalmazkodtak.
Az uráli bagoly az uhu után a második legnagyobb testméretű baglyunk, és általában az Északi-középhegységben lehet vele találkozni. Ezúttal azonban szokatlan helyen tűnt fel egy példány.
Veszprémi Állatkertben kelt és nevelkedett három fiatal uhu térhetett vissza a Tarna-vidéki vadonba.
Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.
Fürdőző baglyot a természetben nem igazán látnak még a szakemberek sem. Most egy vadkamera rögzített éjszaka önfeledten pancsoló macskabaglyokat egy erdei itatónál. A felvétel garantáltan mosolyt csal az arcunkra.
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
A tavalyi év utolsó negyedéve igen kedvezően alakult a hazai fülesbaglyok számára. Dombóvár belvárosában sikerült egy korán világra jött példányt lencsevégre kapni.
Baglyot láttál egy közeli fán? Idén is bárki részt vehet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos erdeifülesbagoly-telelőhely felmérésén január 19. és 22. között.
A hazai bagolyfajok legkisebbjével, egy törpekuvikkal, és legnagyobbjával, egy uhuval is találkoztak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az elmúlt hetekben. Két madár, két történet.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
Cserebökény térségében kihelyezett költőládákat ellenőriztek a napokban. A nemzeti park munkatársai mindenre számítottak, de erre nem: az elmúlt 40 évben errefelé csupán párszor észlelt, ritka bagolyfajt találtak egy vércseládában.
A Bükki Nemzeti Park közösségi oldalán osztott meg egy felvételt, amin egy aranyos fészekhagyó épp kezd megismerkedni a világgal.
Hacsak nem értesz különösen a baglyokhoz, és nincs a szemed előtt egy ilyen pelyhes példány.
Mostanában érdekes hangra figyelhetünk fel szürkületet követően: valami nyikorog! De mi lehet az? Emberi eredetűnek is hihetnénk a hang forrását, de egészen másról van szó.
A réti fülesbagoly Magyarországon ritka fészkelő, ezért is nagy öröm, hogy március végén találtak egy fészket a Körös–Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, amelyben tojás is volt.
Talán az egyik leggyönyörűbb bagolyfajunk a gyöngybagoly, amely elképesztő helyszíneken képes fészkelni. Sajnos egyre nagyobb veszélyben van.
A legnagyobb hazai bagolyfaj elsősorban középhegységekben él, de mostanában egyre több egyed húzódik le síkvidéki tájakra.
Igazi kuriózumot, albínó erdei fülesbaglyot kaptak lencsevégre a karcagi görögkeleti ortodox templom kertjében.
Túrkeve és Kisújszállás az ország két legfontosabb bagoly-telelőhelyének számít. Furcsa párhuzammal élve azt is mondhatjuk, ami a tehetős brit nyugdíjasok számára Mallorca és a spanyol Napos part, az az erdei fülesbaglyok számára Túrkeve, Kisújszállás és a többi nagykunsági város.
→ Tovább
A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.
