Először júliusban egy hűvös periódus akasztotta meg az algák szaporodását, majd az időről időre feltámadó szél csökkentette a mennyiségüket, ami idén nyáron meg sem közelítette a fürdésre alkalmas vizekben még megengedhető szintet.
Augusztus 26-án, pénteken nyílt napot tart az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. A látogatók betekinthetnek az intézetben folyó munkába, bejárhatják a műemlék épületegyüttest és sok más mellett megismerhetik a tó őshonos és invazív halfajait.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
Pár napja Balatongyörök partjainál tapasztalták a fonalas kékalgák elszaporodását. Azóta a mért magas értékek visszatértek a normális tartományba.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai legújabb kutatásukban azt elemezték, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak egyes gerinctelen állatfajokra.
A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.
Az elmúlt hetekben a Balaton több pontján is algavirágzást lehetett tapasztalni. Az algák mennyisége ennek ellenére egyáltalán nem kirívóan magas a tóban, de a helyzet a következő hetekben sajnos több tényező miatt is változhat. Somogyi Boglárkát, a Balatoni Limnológiai Intézet algakutatóját kérdeztük.
Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.
Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki a Balatonban, de mivel ezek csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, a kutatók szerint nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
A tó állapota hosszú távon tőlünk függ, attól, vajon tudjuk-e jól szeretni, tudjuk-e úgy élvezni az ott töltött időt, hogy közben arra is figyelünk, hogy ne sérüljön tovább az amúgy is törékeny ökológiai egyensúly. A Turista Magazin májusi számában utánajártunk, hogy van most a Balaton.
November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
Különleges képek készültek a Balatonról, egészen pontosan a Nyugati-övcsatorna torkolatáról. A csatorna sötét és a Balaton kék színű vizének találkozása szokatlan látványt nyújt a magasból. Utánajártunk, honnan jön és miért ilyen fekete a csatorna vize.
A Balaton legtöbbünk számára a nyarat, a szabadság felhőtlen heteit jelenti. Nem úgy a tihanyi kutatók számára, akik egész évben a tó egyik leggyönyörűbb pontján dolgoznak. Számukra a Balaton nemcsak az ország egyik legszebb helye, de kutatásaik titkokkal teli tárgya is.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megnyitása óta sok minden történt Tihanyban. Kutattak itt Nobel-díjas tudósok, rejtélyes módon eltűnt egy festmény, egy példátlan halpusztulás nyomán pedig az intézet a tó vízminőségének legfőbb őre lett.
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton egy igazi vadon, persze ahhoz, hogy ezt észrevegyük, az is kell, hogy kellő közelségből szemléljük a tó élővilágát. Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Intézet nyílt napján épp erre volt lehetőségünk.
