Egy friss hazai tanulmány szerint az elmúlt 50 évben tartósan és folyamatosan növekedett a Balaton sótartalma. Ha ez a tendencia marad, akkor ez várhatóan az élővilágra is hatással lesz. Vajon tényleg magyar tenger lesz belőle?
A legutóbbi kutatások a Balaton két medencéjében, nyolc helyszínen folytak, és az 50 mikrométer és 1 milliméter közötti mikroműanyagokat vizsgálták.
2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, Keszthelynél csaknem 2 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A kutatók szerint a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is erősíti ezt a folyamatot.
A tartós hőség miatt hiába vált a Balaton vize 28-30 fok körülivé, mivel nincs benne hőmérsékleti rétegződés, így tömeges algásodás sem várható. De azt tudjátok, hogy mitől látjuk olyan gyönyörű türkiz színűnek a tavat?
A Balatonban számos idegenhonos faj megjelent már. Kagylókból több is, és az elsőként érkező vándorkagyló hamar konkurenciát is kapott a kvagga kagyló személyében. Ez utóbbi faj a tó egy részén már ki is szorította elődjét. De vajon mi lehet a sikerének a titka? És mi köze van mindennek a hegymászáshoz?
Pusztul a nád a Balatonban. A probléma elsősorban a nádasok parthoz közeli oldalán figyelhető meg, ott, ahol stégek, csónakbeállók szabdalják azokat fel.
Van, amelyik faj megunt hobbiállatként kapott új életet, más potyautasként egy dunai uszályon hajózott le, egy másik halfajtól nagy gazdasági hasznot vártak, amiből végül semmi nem lett, a hal és vele számos probléma viszont maradt.
A fekete törpeharcsa idegenhonos faj Európában, és az utóbbi években nagyon elszaporodott a Balatonban is. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet felmérést készít az elterjedéséről. A horgászokat arra kérik, hogy egy kérdőív kitöltésével segítsék a munkájukat.
Egy magyar kutató szerint a legrosszabb forgatókönyv alapján akár 2050-re kiszáradhat a Balaton, és 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a tó vize.
