Amiről a sokat látott Bél-kő regél
Egy monumentális, csonka bükki bérc, amelynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó, meredélyes tájsebei egyaránt kíváncsivá teszik az embert. Mi történhetett ezzel a heggyel?
Egy monumentális, csonka bükki bérc, amelynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó, meredélyes tájsebei egyaránt kíváncsivá teszik az embert. Mi történhetett ezzel a heggyel?
Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.
→ TovábbBélapátfalván áll az ország egyetlen épségben maradt középkori ciszterci apátsági temploma. Az épület műszaki állapota mostanra nagyon leromlott, ezért szükségessé vált teljes rekonstrukciója. A munkálatok márciusban kezdődnek.
A hegytetőkön, csendes völgyekben megbúvó kolostorok egykor a világtól elvonult szerzeteseknek adtak otthont. Emléküket ma már csak romok őrzik, melyek azonban még most is misztikus hangulatot árasztanak, amely az embert a múltba repíti vissza.
Egy monumentális bükki csonka bérc, melynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó meredélyes tájsebe egyaránt kíváncsivá teszi az embert: mi történt ezzel a heggyel?
Különleges építészeti alkotások a templomok. Van közöttük masszív falakkal erősített, van égbe törő tornyokkal, csúcsíves pillérekkel díszített. Némelyik arannyal ékeskedik, mások puritán, fehér falaikkal nyűgöznek le. A megjelenés sokféle, ami közös, hogy szép környezetben állnak, ahol körülölel a csend és a nyugalom. Tökéletes célpontjai lehetnek egy kirándulásnak.
Hogy miért maradt ki eddig a repertoárunkból a Bükk varázslatos sziklaformációja? Talán pontosan azért, mert a hegység említésére még a csapból is a Bél-kő folyik. Nagyot hibáztunk, mert a hófehér mészkőcsúcsok, a holdbéli fennsík és a panoráma felejthetetlen volt.
Az új programoknak köszönhetően tavaly kiemelkedő látogatószámmal zárt a bélapátfalvai kolostor, hamarosan pedig a tervek szerint fel is újítják az épületet.
Lassan kezd feltárulni a felszín alatt rejtőzködő világ, apadnak a vizek, kopaszodnak a fák. Az október csodás színekkel, formákkal és megható állati sztorikkal mesél az életről.
A szinte nyár eleji áprilisnak köszönhetően mindenkiben felébred a vágy, hogy minél több időt töltsön a szabadban. A megújuló természet legpompásabb arcát mutatja így tavasszal, nyüzsög az élet a hegyekben, réteken, és ezzel egy időben a turisták is kirajzanak. Köztük olyanok is, akik ilyenkor a fotófelszerelésük nélkül biztos nem indulnának útnak. Szerencsénkre. Így mi is megcsodálhatjuk azt, amit ők testközelből tapasztalnak.
A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen - a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag.
A Kalandoroknak sem volt könnyű dolga az elmúlt időszakban. Azért mégiscsak sikerült néhányszor derékig süppedniük a hóba a Bükkben.
Az Országos Kéktúra huszonharmadik túrája a Bükkön vezet keresztül. A jelzett turistaút még Szarvaskő előtt belép a Déli-Bükk kistáj területére, majd Bélapátfalva után kapaszkodik fel a Bükk-fennsík kistáj mintegy 800 méter magasan elterülő dimbes-dombos platójára. A kék sávjelzés először végigvezet a fennsík déli peremén sorakozó köveken (Őr-kő, Cserepes-kő, Tar-kő), majd a fennsíkon keresztül kalauzolja el a vándort Bánkútra. Innen az Északi-Bükk csúcsai között ereszkedik le Dédestapolcsányba, onnan pedig a Bükklábához tartozó Upponyi-hegység kistájon átvágva érkezik meg a Sajó völgyébe, Putnokra.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság háromnapos, természetvédelmi szakvezetéssel egybekötött gyalogos vándortábort szervez a Bükk-fennsíkot bejárva, nyugat-keleti irányban átszelve a Bükköt, megtapasztalni a hegység számos természeti és kultúrtörténeti kincsét.