A nemrég Közép-Európán átvonuló Boris ciklon nemcsak az emberek, de az állatvilág számára is nagy kihívást jelentett. A tartós, viharos esőzések egyik legszomorúbb következménye a fecskék tömeges pusztulása volt, amely országszerte sokakat megrendített. Ám a bükki hegyi réteken egyszer csak a „semmiből” jó néhány füstifecske megjelent. Mi lehet ennek az érdekes jelenségnek az oka?
A Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében tavaly nyáron, néhány hetes korában került a Budakeszi Vadasparkhoz a vadmacska, aki idén nyáron lett kész a vadonra.
Bár hazánkban nincsenek magashegyek és a tenger partján sem túrázhatunk, vándorlásaink közepette azonban érdemes tudatosítanunk, hogy a hegyekkel övezett Kárpát-medencében különlegesen magas a biológiai sokszínűség.
Az erdészetek által országszerte futtatott számos természetvédelmi célú program célkeresztjében olyan ikonikus fajok állnak, mint például a vadmacska, a földikutya, vagy a díszes tarkalepke
A számok riasztóak. Az utóbbi negyven évben 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb mint 1980-ban.
Az idei környezetvédelmi világnap fókuszában a biológiai sokféleség áll, pontosabban védelmének és megőrzésének fontossága. Napjainkban sajnos elkeserítő folyamatok zajlanak, az emberi tevékenység következtében világszerte rohamosan tűnnek el a növény- és állatfajok.
Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.
Betontenger, üvegfalak, nappali fényár az éjszaka közepén. A városban élő növények és állatok számára nem könnyű terep ez, nem csoda, hogy a városlakó fajok száma egyre csökken. Világszerte azonban egyre több olyan kezdeményezéssel lehet találkozni, melyek sokat tesznek a városok élővilágának sokszínűségéért.
A szúnyogok idén nyáron nemcsak az estéinket, de a híreket is uralják. Nemcsak azért mert elképesztően sokan vannak, hanem azért is, mert új fajok is megjelentek, melyek új betegségeket is hozhatnak magukkal. Közben, a rovarvilágért aggódva, egyre többen állnak ki a biológiai gyérítés mellett.
Mintegy 600 millió forintos természetvédelmi projektet indít a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a száraz gyepek megőrzése Közép-Magyarországon LIFE+ Nature pályázat keretében 650 hektáron végeznek természetvédelmi munkákat.
Biodiverzitás tanösvényt adott át szombaton a FŐKERT Nonprofit Zrt. a budapesti Hajógyári szigeten, a fejlesztéssel az élővilág sokszínűségére, valamint a sokféleség megőrzésének fontosságára szeretnék felhívni az emberek figyelmét.
Alaposan átgondolt, helyes irányba mutató szakmai anyagnak tartja a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia tervezetét a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége.
