Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.
A Normafa lejtőjének alján, távol a forgalmas ösvényektől egy különleges emlékmű bújik meg a fák között. Mi történt közel kétszáz éve Zugliget egyik leghíresebb fogadójában, és mi köze van mindehhez a főváros első Kossuth-emlékművének?
Az Erzsébet híd budai hídfőjének két oldalán egy-egy hatalmas platánfa áll. Az elmúlt száz évben a városnak ez a része alaposan megváltozott, az idős fák azonban, csodával határos módon, túlélték a háborút, a hídépítést, és ma is itt vannak velünk.
Budapest természeti értékekben az egyik leggazdagabb európai nagyváros. A jó kirándulóhelyeket sokan ismerik, de az ott fellelhető értékekkel a legtöbben nincsenek tisztában. Szeretnénk bemutatni néhányat a főváros helyi jelentőségű védett területei közül. A budai hegyekben barangoltunk.
Erzsébet királyné 1866-ban egy nyarat töltött gyermekeivel Budán, egészen pontosan egy ferenchalmi villában. Politikai kényszerhelyzet hozta így, de Sisi és gyermekei számára nagy adomány volt ezekben a hónapokban, hogy végre a természet közelében lehettek. Aki ezen a környéken kirándul, ma is találhat olyan helyeket, épületeket, amelyek őrzik a királyné emlékét.
Budapesten, a Széchenyi-hegy oldalában található Széchenyi-emlékmű eredetileg egészen más környezetben állt. Ybl Miklós a mai Hősök terére tervezte azt, de az 1896-os millenniumi év nagyszabású építkezései miatt új helyett kellett keresni számára.
A közeli erdőkből a Gellért-hegyre tévedt egy fiatal gímszarvas bika, ezért arra kérik az ott sétálókat, hogy fokozott óvatossággal közlekedjenek, a kutyatulajdonosok pedig tartsák pórázon kutyáikat.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság idén több alkalommal újra megszervezi a tavaly már nagy sikerrel bemutatott, izgalmas programját, amely a budai várnegyed három különleges helyszínét mutatja be egy tematikus séta során.
Nemrégiben a budai bor múltjával foglalkozó cikkünk nyomán egy kedves levelet kaptunk, valamint egy fotót, egy Sas-hegyen talált, több mint százéves, birtokhatárt jelző kőről. Hogy kit takar a kőbe vésett SA monogram, arról a levél írója, Etter Dénes mesélt nekünk.
Újra várják a látogatókat a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság barlangjai. A Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi-barlangok mellett a kevésbé ismert, de nem kevésbé látványos és különleges budai Vár-barlangban is elindultak a szakvezetések.
A budatétényi szoborpark környéke hétvégenként megtelik autókkal. Ki a kommunizmus falak közé zárt szobrait szeretné megnézni, ki kutyát sétáltatni, ki futni jön a Kamaraerdőbe, és olyan is akad, aki inkább a Tétényi-fennsík védett területei felé veszi az irányt.
A Turista Magazin novemberi számában ezúttal rendhagyó városi sétára indultunk. A mostani Tabán ugyanis, amelyet bejártunk, már nem az a Tabán, amelyről mesélünk.
Május 24-én, a Régészet napján új kiállítás nyílik a budai Várnegyedben. Az október 31-ig tartó kiállításon a látogatók bejárhatják a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emlékének tartott Erdélyi bástya feltárt helyszínét, és megismerhetik gazdag leletanyagát.
A lóvasút végállomásának gyönyörűen felújított épülete már önmagában is elegendő ok egy zugligeti kirándulásra, de ha már ott járunk, ne hagyjuk ki a Zugliget történetéről szóló remek kiállítást sem.
Hatállomásos tanösvényt adtak át Budán, a XII. kerületben, az Ördög-orom helyi jelentőségű természetvédelmi területén. Szép kilátás, árnyékos erdei sétautak, élvezetes kirándulóhely. Érdemes felfedezni.
Budáról a Kevély, Pilis, Gete és a Gerecse egyre magasabbnak érzett púpjainak érintésével Tatára. Száz kilométer 24 órán belül, gyalog. Ez a Kinizsi Százas.
