Keresés eredménye

Budapesten, a Széchenyi-hegy oldalában található Széchenyi-emlékmű eredetileg egészen más környezetben állt. Ybl Miklós a mai Hősök terére tervezte azt, de az 1896-os millenniumi év nagyszabású építkezései miatt új helyet kellett keresni számára.

A dunai vízállásmérés történetében még soha nem mértek olyan alacsony vízszintet márciusban, hogy kibukkanjon a Dunából az Ínség-szikla.

Vannak a fővárosnak olyan részei, ahova, ha nem vagyunk éppen helyi lakosok, vagy nem akad ott konkrét dolgunk, jobbára csak átutazunk, merthogy azt gondoljuk, úgysincs ott semmi érdekes. Mutatunk egy egyedülálló gyöngyszemet a 10. kerületben, amiért érdemes egy kis kitérőt tenni Kőbányára.

Tegye fel a kezét, akinek Kőbányáról a barokk jut az eszébe? A többség valószínűleg a téglagyárra, a gyógyszeriparra, a világos sörre, a Chinatownra vagy az izgalmas föld alatti pincerendszerre gondol, ha már, de a barokkra aligha. Pedig jelen van az is a X. kerületben, hiszen Kőbánya ütőerén, egy kis dombon áll a bájos „parasztbarokk” kápolna, amelynek egyik különlegessége a sok közül, hogy saját kezűleg építette egy 18. századi kőfaragómester.

Összeállításunkban szereplő túrák különleges föld alatti világokat tárnak elénk. Ezúttal azonban nem természetes barlangokról lesz szó, hanem régi pincerendszerekről, egy hegy gyomrában kialakított óvóhelyről és világhírű sírkamrákról.

A Normafától néhány percre található Disznófő vendéglő a 19. században a kirándulók egyik állandó találkozóhelye volt, ahol a kor neves művészei is gyakran megfordultak.

A hatalmas csövön át érkező vízfolyás a látszat ellenére egy patak, ami Nagykovácsiból a Remete-szurdokon át érkezik Budapestre. Itt azonban hamarosan eltűnik a föld alatt, és csak a Dunánál bukkan újra a felszínre.

Ennek a hegynek olyannyira összefonódott a neve boszorkányokkal a 17-18. században, hogy a boszorkányperekben is rendszeresen felbukkant, mint klasszikus éjjeli gyülekezőhely.

Az emberek már kétszer tönkretették, a hódok mindkétszer helyreállították ezt a parányi vadont Budapest peremén. Most ismét veszélybe került a Rákospalotai-láp, amelynek megmentéséért egyre többen szeretnének tenni.

A hófehér ruhába öltözött Normafa megunhatatlan. Ezúttal egy olvasónktól kaptunk havas, ködös, zúzmarás téli képeket.

Míg a főváros nagy részén napok óta szomorú, szürke idő van, a Normafán és a János-hegyen egyelőre igazi téli világ várja a kirándulókat, a szánkózókat és a sífutókat.

Az ünnepek idején a szakrális helyek látogatása mellett az elcsendesedésre egy templom melletti vagy körüli séta is remek alkalmat adhat. Mutatunk négy különleges fővárosi templomkertet, amelyek évszaktól függetlenül egyedi hangulattal bírnak.

Ha szeretnéd összekötni az adventi vásárok zsizsegő hangulatát egy nyugodt erdei sétával, akkor kattints a Természetjáró összeállítására.

A téli Budapest egyik legnépszerűbb és leghangulatosabb helye a Városligeti Műjégpálya, ami nemcsak Európa legnagyobb és egyik legrégibb szabadtéri mesterséges jégfelülete, de – és ezt elfogultság nélkül állíthatjuk – a világ legszebb pályái között is ott van.

A Turista Magazin decemberi számának Ökotúra rovata a főváros 22. kerületében található Tétényi-fennsíkot mutatja be. Az itt kialakított tanösvényt a terület jó ismerőivel dr. Mészáros Péterrel és Gergely Attilával, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tagjaival jártuk be.

Szimmetria, letisztult formák, cikkcakkos dekoráció. Ezúttal a főváros budai oldalát járjuk be az art deco stílusjegyeit kutatva.

Egy korszak és egy stílus(irányzat) a két világháború között, amely szereti a szimmetriát, a letisztult formákat és a cikcakkos dekorációt. Áramvonalas, elegáns, de nem minimalista. Ez az art deco. Érdekes épületeket mutatunk a főváros pesti oldalán, amelyeket egy sétára felfűzve olyan arcát fedezhetjük fel a városnak, amiről nem is hittük volna, hogy létezik.