„Milyen név egy falunak az, hogy Gomba? Őzláb vagy csiperke?” - nevetett a budapesti Nyugati pályaudvarról Cegléd-Szolnok felé tartó személyvonaton a velem szemben ülő utas, akivel a szerelvény késése miatti morgolódásunkat társalgással váltottuk fel, miközben az is kiderült, hogy vele ellentétben én nem utazom messzire.
Nem tartom magam a túrázás nagyágyújának, de a tejfelesszájú kiránduló szintjét már egy ideje csak-csak megugrottam. A barátommal bőszen rójuk a hazai tájakat, és egy príma csomagot is kifejlesztettük többnapos masírozásainkhoz: a fejlámpától kezdve a gázfőzőn át minden szükséges kellék megtalálható túrazsákunk szegmensei között. A tapasztalatok és józan paraszti eszünk gyakori használata ellenére utolsó barangolásunkon elkövettünk egy elemi szarvashibát, és világossá vált, hogy van még hova fejlődnünk. A leckét nem más adta fel nekünk, mint egy csámcsogással és horkantással megfűszerezett állati hang, mely olyan erős hatást váltott ki belőlünk, hogy egy életre megjegyeztük a tananyagot.
Tündérkémények és földalatti városok a gyönyörű lovak földjén - mintha egy mese kellékeit gyűjtötték volna egybe. Kappadókia varázslatos természeti formakincsével, furcsa alakú sziklaképződményeivel, történeti emlékeivel együtt valóban mesebeli táj. Adottságait jól kiépített turisztikai szolgáltatásokkal használják ki, melyeket évente milliónyi turista vesz igénybe.
Régóta dédelgettük ezt a tervet barátommal, Tamással. Már jónéhány izgalmas magashegyi trekking és hótalpas túra volt a hátunk mögött a Rax-Alpoktól a Magas-Tátráig, sőt, én májusban a via ferratás túrákba is belekóstoltam. Most úgy gondoltunk, megpróbálkozhatnánk egy alpesi háromezres csúccsal, így esett a választásunk a Grossvenedigerre.
Elmondhatom magamról, hogy az immáron 11 éves túratapasztalatommal a hátam mögött sokfelé megfordultam már, de van egy hely ezen a Földön, amely mindig is a legkedvesebb lesz számomra. Szülőhazám, tanítóm: a Mecsek.
Viharsarki pár vagyunk, alföldi gyerekek, környékünkön számos fürdőhely kínálja magát, de mi a hegyeket szeretjük a közelünkben tudni, látni, érezni. Így nem volt kérdés számunkra, hogy nyaralásaink csakis ilyen vidéken telhetnek el. Sok magyarországi csúcsot meghódítottunk már, azonban a férjem már rég szeretett volna határon túli hegyeket bebarangolni.
Közel hatszáz kilométernyi gyaloglás története és kalandjai következnek közel nyolcezer karakterbe sűrítve, némi tanulsággal megspékelve. Rövid kedvcsináló ahhoz, hogy világgá menj, aztán pedig ahhoz, hogy haza is térj.
Íme, a nyertes pályaművek és a díjazottak névsora.
Cikkíró pályázatunk hajrájában igencsak meglepődtünk, hogy az utolsó előtti napon egyszerre újabb 50 pályázat érkezett szerkesztőségünkbe.
Cikkíró pályázatunk lezárásáig már csak nem egészen két hét van hátra. Ne maradj le! Még nevezhetsz legkedvesebb túraélményeddel. Legyél te is a magazin szerkesztője, tegyél szert értékes nyereményekre!
Kedvenc túráddal most nemcsak élményekre, de értékes díjakra is szert tehetsz! Cikkíró pályázatunk célja a természetjárás népszerűsítése, színvonalának emelése, a túrázás szerelmeseinek hatékonyabb, sokoldalúbb tájékoztatása.
