E változatos vidéket keresztül-kasul bebarangoló két különálló, egyenként 30 km hosszú zöld sávjelzésű turistaút a hegység színe-javát tárja elénk. A túraélmény fokozásához és ismereteink gyarapításához érdemes a leágazó zöld ösvények különlegességeit is felfedezni, mert ezekkel lesz csak igazán teljes a vértesi tájjárásunk.
Elsőre nem is gondolnánk, hogy a Vértes déli lábánál elterülő zámolyi puszták, láprétek és víztározók milyen élménygazdag felfedezést tartogatnak. Ha bevesszük magunkat e lapályba, a jövőben már biztosan más szemmel vizslatjuk az ilyen sík vidékeket.
→ Tovább
Talán nem túlzás azt állítani a Vértes déli tájairól, hogy a hegység legegyedibb egyben legizgalmasabb részeit tárják elénk. A kopár dolomittömbökről látványos panorámában lehet részünk, de az itt húzódó csipkézett sasbércek között megbújó szűk völgyek megannyi izgalmas élményt is tartogatnak.
Hajdanán ősállatok laktak benne, a vadászat istennőjének szentélyeként is használták, ma pedig a Vértes talán leglátványosabb barlangja a Guba-hegy délkeleti sziklás oldalán megbúvó üreg.
A Vértes déli dolomitsziklás peremvidéke páratlan szubmediterrán környezetet tár elénk. Akár egy rövid túrával is megismerhetjük látványos és védett értékeit, melyek tavasszal tarka pompával hívogatják a táj felfedezőit.
A 2014-ben átadott tanösvény állítólag a hegység legszebb panorámáját nyújtja. Szerintem sokkal inkább a Vértes esszenciáját adja, mind panorámában, mind útvonalában: a telepített fenyvesből először az ország talán legszebb dolomitkopárjaira mászunk fel, hogy aztán egy, kicsiny, de nagyon látványos, bükkössel teli völgybe ereszkedjünk le. A Vértes változatossága az igazán magával ragadó panoráma!
Fejér megyében egy 263 hektáros területet nyilvánították védetté, a Bács-Kiskun megyei Szelidi-tó természetvédelmi területhez pedig új részeket csatoltak.
