A Föld leggyorsabb madara portyázik az alföldi pusztákon
Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
A Körös–Maros Nemzeti Parkban a hideg beálltával megjelent a cuki énekesmadár is.
Egyre több madár tér vissza a dél-alföldi pusztákra, sok helyen már épülnek és szépülnek a fészkek is, nászrepülő madarak keringenek a levegőben, miközben madárdaltól hangos minden.
Egy nagyjából száz példányból álló csapatot figyeltek meg a pusztaszéli fasorokon üldögélve.
Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.
Heti kétszer-háromszor is felbukkan egy-egy példány rágcsálókra vadászva, de nem maradnak sokáig.
Az időjárás kedvezett idén a túzokoknak. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületén élő állományban csak 17 tojó van, sokuk nem ivarérett, ezért a nyolc fióka egészen soknak mondható.
Régebben gyakran találkozhattunk vele a magyar tájakon, most minden észlelés eseményszámba megy: most június közepén láttak egy foglyot a Csanádi-pusztákon.
Nem hivalkodó és nem is védett, ezért nagyon kevés figyelem irányul a most virágzó kis lila szirmú növényre.
A verébméretű, ám zömével fehér tollazatú madár felbukkanása már csak azért is megy érdekességszámba, mert lassacskán északi költőhelye felé kellene vennie az irányt.
A dél-alföldi pusztákon egyre inkább a lila szín válik uralkodóvá. A Csanádi-puszták részterületét járva még októberben is gyönyörködhetünk az őszi, lilás virágtengerekben.
Az elmúlt években csak egy-egy pár parlagi pityer költött a Csanádi-pusztákon. Örvendetes hír viszont, hogy a megfigyelések szerint idén már legalább öt pár nevelte fel a fiókáit.
Néhány évtizede még teljesen közönséges növény volt, mára viszont ritkább lett, mint némely védett faj. A nemzeti park szakemberei a búzavirág szaporításába fogtak.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén kiváló költést tapasztaltak a kék vércséknél. A fiókák egy része már kirepült, valamennyien szépen fejlettek, életerősek.
Több mint négyszáz pár költött a térségben, ami jórészt a kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.
Nagyon ritka fajról van szó: Magyarországon mindössze tíz pár költ. Ebből kettő a Csanádi-pusztákon, amelyek idén négy fiókát neveltek fel.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szerint így nem zavarták meg a madarak nyugalmát, ellentétben azzal, amikor felmásznak a fákra.
Először 2010-ben jelentek meg a napsárga színű madarak Magyarországon, 2015 óta pedig a Körös-Maros Nemzeti Parkban is meg lehet őket figyelni.
A Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb túzokpopulációja a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él, de a Csanádi pusztákon is van egy kisebb állomány. A kotlási időszak már megkezdődött, az igazgatóság munkatársai igyekeznek mindent megtenni a fészkek felderítése és védelme érdekében.
A tavalyi túzokszámlálás végeredménye mintegy 1300 lett, idén pedig ez a szám tovább nőtt. Az állománynak majdnem a fele Dévaványa térségében él.