Ezúttal a felkészültebb, lelkesebb túrázóknak ajánlunk négy olyan közepes hosszúságú túraútvonalat, amelyek érintenek egy-egy mesterségesen felduzzasztott tavat, víztározót. Egyikükben még fürödni is szabad a kiépített strandon. Szintén közös a felsorolt túrákban, hogy nem a tavak jelentik az egyetlen érdekes látnivalót.
Valljuk be őszintén mindenki tart valamelyest ettől a kissé kietlen, ám sorsában mégis oly hamisítatlanul magyar tájtól. Pedig aki komolyan gondolja a nagy kék utat annak bizony el kell jönnie ide. Nem lerohanni, nem letudni, sokkal inkább felfedezni, megismerni, legyőzni az előítéleteket, egy picit talán saját magunkat is, és a végén rádöbbenni hogy most váltunk igazi kéktúrázóvá.
A Szanticska feletti Magas-hegy hátán álló kilátóból felfedezhetjük az ismeretlen Cserehát igazi arcát.
A csereháti kilátástalanság tengerében is találni olyan aprócska igazgyöngyöket, melyek megdobogtatják az ember szívét. Számomra ilyen a kis rakacaszendi református templom, amely akár a vidék jelképe is lehetne. Ódon, évszázados kövei a táj történelmét, a hófehérre meszelt falairól hulló vakolat a lassú pusztulást, a fazsindellyel fedett kis huszártornyán megcsillanó napfény pedig a reménységet jelképezi.
→ Tovább
Az előítéletekkel terhelt, mostoha sorsú csereháti tájakon legtöbbször csak átrohannak a kéktúrázók, nem is sejtvén, hogy ez a jobb sorsra érdemes vidék tele van jóformán ismeretlen, felfedezésre váró kincsekkel. Egyik ilyen a Felsővadászi Általános Iskola dísztermében látható hatalmas, elképesztő szépségű festmény, amely az iskola névadóját, II. Rákóczi Ferenc fejedelmet ábrázolja.
→ Tovább
Budapesttől jó kétszáz kilométerre, Miskolc és Kassa közt, a Hernádtól a Sajóig elterülő, szelíd lankáival megkapó szépségű, ámde turisták által ritkán látogatott, félreeső dombvidék, mely nevét az egykoron mindent beborító cseres-tölgyes erdőkről kapta, ez a Cserehát.
→ Tovább
A Természetjáró heti gyűjtésének fókuszában dombvidéki tavak és könnyen teljesíthető kirándulások állnak.
„Cum Deo pro Patria et Libertate”, vagyis: „Istennel a hazáért és a szabadságért!” – 1703-ban Vereckénél egy ilyen feliratú zászló alatt várták a gyülekező felkelők jövőbeli vezérüket, II. Rákóczi Ferencet, aki kényszerű száműzetése után ekkor lépett újból magyar földre. Északkelet-Magyarország és a Felvidék hagyományosan a Rákóczi család sasfészkének számított. A tiszta szívű, becsületes főnemesi család tagjainak emlékét a magyarság ma is nagy tisztelettel és szeretettel ápolja. Ez különösen igaz a zempléni, abaúji és borsodi régióra, ahol lépten-nyomon a vezérlő fejedelem és a Rákóczi család tagjainak emlékébe botlunk. Így függ össze legutóbbi csereháti túránk a Rákóczi szabadságharc jelmondatával.
→ Tovább
Jól sáfárkodtunk a távolsággal a 70 km, 70 óra alatt a 70 éves OKT mentén turistamozgalom második napján, mert az utolsó napra nagyon mostoha körülmények kerekedtek a Csereháton. Keményen megküzdöttünk az esővel és a sárral, de így lett teljes a jubileumi kéktúrás kalandunk.
→ Tovább
Szombat hajnalra a keleti országrészt is elérte a mostanában szokásos hétvégi csapadékos hidegfront. Csak nem akart alább hagyni az eső, pedig reggel fél öttől vertük a sámándobokat és böködtük azokat a bizonyos vudubabákat. Döntenünk nem kellett, hisz el volt tervezve a dolog, és ha már belevágtunk a 70 km 70 óra alatt a 70 éves OKT mentén mozgalomba, akkor annak teljesítésében kevés dolog tud megakadályozni bennünket.
→ Tovább
A Cserehát az Aggteleki-karszt, a Bükk és a Zempléni-hegység által körülölelt, kistájak csoportjából álló dombvidék. A lankák között érdekes, kevésbé ismert kirándulóhelyek találhatók, és a patakvölgyekben apró törpefalvak ülnek meg.
→ Tovább
Az Országos Kéktúra 133 km-es, Boldogkőváralja és Putnok közötti szakasza változatos földtani felépítésű és domborzatú kistájakon halad keresztül. A Zempléni-hegység és a Bükk közötti kéktúraösvények számos geológiai érdekességet rejtenek, amelyek mellett nem érdemes szó nélkül elmennünk. Sorozatunk folytatásában ezek közül mutatunk be egy válogatást a Cserehát és az Aggteleki-karszt vidékeiről.
A Bakancslista stábja a hatodik részben a boldogkői vártól indult, és a Cserehát dombvidékén keresztül Nyéstáig jutott.
A műemlék vízerőmű vezetése azzal a kéréssel fordult a túrázókhoz, hogy az erőmű látogatása iránti szándékukat előzetesen jelezzék a vízerőmű vezetése felé.
Az Országos Kéktúra huszonötödik túrája Bódvaszilastól vezet Boldogkőváraljáig a Csereháton keresztül. A Bódva-völgyből indulva keresztezzük a Szalonnai-hegységet, majd belépünk a Nyugati-Cserehát kistáj dombvilágába. Abaújszolnok után - bár a táj képe semmit sem változik - már a Keleti-Cserehát lankái között járunk, túránk végén pedig megérkezünk a Hernád-völgybe. Gibártnál keresztezzük a Hernádot, és Boldogkőváralja vasúti megállójában zárjuk OKT-szakaszunkat.
