Az erdőben járva sokfelé látni, hogy az erdei utak tele vannak apró korongszerű valamikkel. Mintha terepszínű konfettit szórt volna szanaszét valaki. Persze nem erről van szó. A magyarázat ennél sokkal érdekesebb.
Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.
November közepén, az erdőt járva, az ember már kevésbé számítana lepkékre. A törékenynek tűnő téliaraszolókat azonban nem riasztja el a hideg, sőt, ilyenkor vannak igazán elemükben.
A klímaváltozás hatásai ma már egyre szembetűnőbbek az erdőkben is. Míg a melegedés és a szárazodás általában a kártevők számára kedvező, a fák egyre inkább megsínylik az aszályos időszakokat. Immunrendszerük romlik, és már olyan okok miatt is legyengülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk.
A közelmúltban sokan megkongatták a vészharangot a közönséges vadgesztenye miatt, mivel ez a faj is felkerült a veszélyeztetett európai fásszárúak vörös listájára. Utánajártunk, mi miatt került bajba a vadgesztenye, és közben az is kiderült, hogy őshonos tölgyeink is komoly próbatétel előtt állnak.
