Az ismert természetvédő civil szervezet, a WWF (World Wildlife Fund) által 2009-ben bevezetett név elsőre kicsit hatásvadásznak tűnhet, de ha jobban megismerjük a Mura, a Dráva és a Duna árterei által közrefogott, öt országban elhelyezkedő, hatalmas zöldfolyosót, rájöhetünk, hogy messze nem csak egy marketingfogásról van szó. Bevetettük magunkat a vadonba, hogy megrajzoljuk Európa új bioszféra-rezervátumának kontúrjait.
A dendrománia, a fák szenvedélyes szeretete, Nádas Péter író szerint a mániák legnemesebbike. A legnagyobb hazai dendromán dr. Pósfai György, aki a kétezres évek elején kezdte el egy adatbázisba összegyűjteni az ország legnagyobb fáit, sőt könyvet is írt a témáról. Vele indultunk fakeresésre az ország délnyugati szegletében.
Az Ormánság mára letűnt ártéri kultúrájának legerősebb szimbóluma az úgynevezett talpasház, amelyet árvíz idején egyszerűen arrébb húztak. A Drávát szabályozták, a csíkászok eltűntek, talpasház pedig csak mutatóban maradt. Az archaikus ormánsági élet egyes lenyomatai azonban még ma is felfedezhetők. A 18. századi, festett fakazettás templomok például a magyar kultúra páratlan értékei.
Az elmúlt nyolc napban 260 cm-t emelkedett a Duna vízszintje a fővárosban.
Most bontja szirmait a ritka keleti zergevirág a Dráva menti erdőkben.
Képzeljük el a Tisza méltóságos hömpölygését a Rába játékos vadságával, s ekkor magunk előtt láthatjuk a Drávát, ezt a kevésbé ismert, gyönyörű folyót. Ez egy elvarázsolt táj, mely elsősorban a természetességével ejti rabul a szívünket. Ráadásul e határfolyónak van egy kis- és nagy testvére is: a vad Mura és a nyugodt Duna.
→ Tovább
A folyó súlyos vízhiánnyal küzd, előbukkantak a homokpadok, gyakorlatilag át lehet sétálni a túloldalra.
Öt olyan túrahelyszínt ajánlunk most, amelyek nemcsak szépek, de az itt található erdők érdekes színfoltnak is számítanak a hazai palettán. Erdei túrák a Vértestől az ócsai lápon át a Dráva-mentéig.
Aki a téli időszak végén a Drávához látogat, annak különleges látványban lehet része. A vízállás annyira alacsony, hogy a folyó és a meder ritkán látható arcát mutatja meg.
A világon egyedülálló összefogás eredményként létrejött az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum, mely Magyarországot is érinti.
A Barcs-Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont megújult természetismereti kiállítása a Drávát és a folyó környezetének élővilágát mutatja be.
Barcson, a Dráva mellett már nem bírtak a hódokkal: muszáj volt valamilyen intézkedéssel fellépni ellenük.
A Duna–Dráva Nemzeti Park az ország hatodik nemzeti parkjaként jött létre 1996-ban, vagyis épp 25 éve. Ez a vidék, Gemenctől a Zalai-dombságig számos érdekes, gyönyörű és kevésbé ismert látnivalót tartogat a látogatók számára. Ezek közül mutatunk néhányat.
A zöld növényzet között szépen mutat a védett keleti zergevirág, melynek nyúlánk szárain margarétaszerű élénksárga virág díszlik. Nektárban gazdag virágai április–májusban nyílnak, a Dráva mentén pedig most pompáznak igazán.
Idén a szokottnál korábban bontott szirmot a mocsári kockásliliom a Dráva menti erdőkben.
Megjelentek az első tavaszi tőzikék a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, néhány héten belül pedig tömeges virágzás várható.
Kevesen tudják, de hazánkban is él medúza. Ez az apró termetű, mindössze 2-4 cm-es faj az édesvizekben találja meg életfeltételeit. Ha itthon szeretnénk a tengerek világát idéző medúzát látni, a késő nyári, kora őszi időszakban érdemes keresni őket, látványuk igazi különlegességnek számít.
A közelmúltban végzett felmérések során a Dráva egyik zátonyán a Kárpát-medence rendkívül ritka, apró termetű halászmadarának, a kis csérnek 6-7 páros állományát figyelték meg a szakemberek.
Ahogy közeledik a nyár, úgy erősödik bennünk a víz iránti vonzalom, és ha az áhított őselem mellé még lenyűgöző természeti környezetet, romantikus vadonfeelinget és egy takaros lakot is kapunk, nyert ügyünk van.
A Dráva partján és ritkaságnak számító sík vidéki bükkösben jártunk, ahol a famatuzsálemeken és a változatos élővilágon túl a hidegháború nyomaira is ráleltünk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
