A természetjárókat arra kérik, hogy a Duna közelében, bizonyos helyeken az árvíz által közvetlenül nem érintett területeket is kerüljék most inkább el a saját maguk, illetve az árvíz elől menekülő vadállatok érdekében.
Esztergom környékének egyik legszebb kirándulóhelye a Búbánat-völgy. Mindez egy verőfényes kora őszi napon hatványozottan igaz, ráadásul a tavakat egy olyan túrára fűztük fel, amely a környék egyik legszebb kilátópontját is érinti.
A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.
Nagyon szeretem a helytörténeti sétákat, különösen, ha annak helyszíne egy olyan mozgalmas múltú, szép fekvésű település, mint Leányfalu. Hol élt Móricz Zsigmond, hová tett sétát délelőttönként Gyulai Pál, és mit jelentett a „hölgyóra” a folyó partján? Aki végigjárja a helytörténeti tanösvényt, többek között ezekre a kérdésekre is választ kap.
Zebegény környékén számos túraútvonal közül lehet választani, de érdemes magát a települést is bejárni. Nemcsak azért mert szép és hangulatos, hanem azért is, mert érdekes történeteket tudhatunk meg a falu múltjáról és az azt alakító zebegényiekről.
Budát és Pestet ma 13 közúti és két vasúti híd köti össze, és hamarosan épül már a következő. Ha valaki ma a fővárosban át akar kelni egyik partról a másikra, maximum a dugó hátráltatja. De hogyan oldották meg az átkelést akkor, amikor még egyetlen állandó híd sem ívelt át a folyó felett?
Dél-Budán, a mindig forgalmas 6-os út és a még annál is forgalmasabb M0-ás közelében azt gondolnánk, biztos nem lehet természetközeli, nyugalmas, pláne csöndes helyeket találni. Valóban nem könnyű, de ha a szél is úgy akarja, és nem hozza felénk az autók zaját, a Hárosi-öbölnél megtalálhatjuk, amit keresünk.
A kora tavaszi virágok országszerte egyre több helyen bontják ki szirmaikat. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Duna menti ártéri erdőkben ligeti csillagvirágok, Nyárlőrinc mellett pedig tarka sáfrányok virágoznak.
A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.
A tiszavirág kisebb méretű és kevésbé ismert rokonát évtizedekig nem lehetett látni nálunk, majd 2012-ben újra megjelent, és azóta rendszeresen rajzik a hazai folyókon. A vízminőség ma már nem okoz problémát a faj számára, a fényszennyezés annál inkább.
Nagymaros a Dunakanyar egyik legszebb települése, könnyű megközelíthetőségének és fekvésének köszönhetően a túrák kedvelt kiindulási pontja. Mielőtt azonban nekivágnánk a hegyeknek, érdemes egy kicsit a városban és közvetlen környékén is körülnézni, mert itt is akadnak érdekes látnivalók.
→ Tovább
Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.
Tüskés pikót találtak a szakemberek a Duna bajai szakaszán. Az apró halacska nem őshonos Közép-Európában, és először észlelték errefelé e ritka jövevényhalfajt.
A zebegényi strand felújításának a tervek szerint már a végéhez kellene közelednie, de előbb jött a dunai árhullám, aztán pedig váratlan vendégek érkeztek, akik épp az építés alatt álló területet nézték ki maguknak.
Alföldi lányként a dunai kenutúrák kimaradtak a gyerekkoromból. A Szentendrei-sziget-kerülés, sátrazás a kisoroszi szigetcsúcson vagy nyaralás a Luppa-szigeten, ezekről ma is úgy képzelem, gyerekként szuper lehet így, ilyen helyeken tölteni a nyarat. Épp időszerű volt, hogy kiderítsem, vajon a képzeletemben élő Luppa-sziget hasonlít-e az igazira.
A Dunán levonuló árhullámok miatt június 2-ától leáll a közlekedés a gemenci erdei vasúton, a túraútvonalak egy része járhatatlan a Gemenci-ártérben.
Vizeink egyik legérdekesebb küllemű hala, a kecsege még néhány évtizeddel korábban is viszonylag gyakori hal volt Gemenc térségében is. Mára azonban olyannyira megfogyatkozott a számuk, hogy a faj védelme érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.
Elsőre azt hihetnénk, az egyik népszerű, fantasztikus mese díszletei között járunk, valójában azonban egy hazai tanösvény képeit láthatjuk Dvornik Gábor fotósorozatán.
Az idei tél szokatlanul nagy mennyiségű havat hozott az Alpokban. Vajon rekord árvíz is lesz majd, ha elolvad a hó? Lehet, de sok függ az elkövetkező időszak időjárásától.
Idén taroltak a vizes témák, a víz számtalan formája. Hol túl sok volt a hóból, hol túl kevés víz a Dunában. De mutattunk gyönyörű jégformákat a Balatonról, és megnézhettétek a világ legviccesebb természetfotóit is.
