A napokban zajlik a dunavirágok rajzása, a gyönyörű kérészek tánca pedig idén elképesztően látványos, még Budapesten is óriási számban jelentek meg a Duna mentén. Ennek apropóján ajánlunk nektek most egy kisfilmet, amelyben megismerhetitek e különleges kérészfajunkat, és a védelmükben tett lépéseket.
Hihetetlen számban rajzanak idén a dunavirágok, és már nem is kell messzire utazni Budapesttől, hogy szemtanúi legyünk ennek a csodának, hiszen a Margit-hídnál és az Árpád-hídnál is tömegesen repültek a kérészek az utóbbi napokban. Most egy kis ízelítőt adunk nektek ebből a különös természeti jelenségből.
Rovarok millióit mentik meg éjszakánként a magyar kutatók terelőfényei az Árpád és a Tildy Zoltán hídon.
A tiszavirágzás után a dunavirágok rajzása az egyik leglátványosabb természeti jelenség, ha kérészekről van szó. Ennek apropóján szombaton Dunavirág ünnep is lesz Verőcén.
Stílszerűen a Duna-parton, rajzás idején ültünk le beszélgetni dr. Kriska Györggyel, aki egy évtizede kutatja a dunavirágokat. Néhány éve kollégáival megalkotta a kérészek megmentését szolgáló fénysorompót, ami igazi hungarikumnak számít, és idén már két helyen is működött.
Idén valamivel korábban kezdődött a dunai kérészek násztánca. Pár napja vette kezdetét a kirajzás.
Ki hallott már a másik kérészfajról, ami egy folyóról kapta a nevét?
Már július végén beindult a dunavirágrajzás a Rábán. A tiszai rokonához hasonló, ám annál kisebb és törékenyebb kérészek ezrei rajzanak ilyenkor a nagyobb folyóknál. A közvilágításból eredő fényszennyezés azonban megzavarhatja az esti nászrepülésüket, ekkor következik be a videón bemutatott látványos, de egyben sajnálatos jelenség.
Ha azt mondom kérész, általában mindenki a tiszavirágra, vagy esetleg a dunavirágra gondol. De azt tudtad, hogy hazánkban közel 100 faja is ismert, és hogy akadnak köztük egészen apró, pár milliméteresek is? Egy ilyen vedlett át az ujjamon, amit csodálattal figyeltem. De miért olyan különlegesek? Most megtudhatod.
A tiszavirág kisebb méretű és kevésbé ismert rokonát évtizedekig nem lehetett látni nálunk, majd 2012-ben újra megjelent, és azóta rendszeresen rajzik a hazai folyókon. A vízminőség ma már nem okoz problémát a faj számára, a fényszennyezés annál inkább.
Eddig a kérészek előszeretettel petéztek a víznek tűnő aszfaltra a tahitótfalui hídon, ami nemcsak a védett rovarok, de az autók szempontjából is aggályos volt. A vadiúj fejlesztésnek köszönhetően a legtöbbjük közvetlenül a folyó fölött marad.
Március 3-án napnyugtakor a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület lezárt részén ismeretlen tettesek több leánykökörcsint ástak ki és vittek el. Ez nemcsak, hogy tilos, de értelmetlen is, a virág ugyanis valószínűleg nem éli túl az áttelepítést.
Egyik olvasónktól kaptunk néhány látványos dunavirágrajzásos fotót. Sződligeten kapta lencsevégre a dunai kérészek különleges násztáncát.
A napokban Budapesten és még több mint kétszáz településen, köztük például a Dunakanyarban is szúnyoggyérítést végeznek. Mindeközben azonban tart még a dunavirágzás is, a kémiai szúnyogirtás során használt méreganyag pedig nem tud különbséget tenni a szúnyogok és kérészek között.
A kérészek sokszor az aszfaltra rakják a petéiket, ami nemcsak a hatalmas természetvédelmi kár miatt aggályos, hanem nagyon balesetveszélyes is az autósok számára. Az ELTE és az MTA kutatói a probléma kiküszöbölésére fénysorompókat helyeznének el.
A Duna, ahogy a legtöbb folyó számos problémával küzd, s bár állapota egyre jobb, azért még nem dőlhetünk hátra. Június 29-én tartják a Nemzetközi Duna-napot, ebből az alkalomból következzen most egy kis helyzetjelentés a Duna partjáról.
A királyréti Hiúz Ház közelében egy szokatlan jármű parkol. A Dunavirág Vízibusz, nevével ellentétben, nem egy kétéltű közlekedési eszköz, de a vízhez nagyon is sok köze van.
A kékóra lelkes fotósát Gödön értük utol az alkonyatban. Elkísértük egy izgalmas, éjszakai kalandra a Duna árterében, ahol megismerhettük munkamódszerét és fantasztikus „kékóra generátorát”, meg az ártér élővilágát is.
Minden augusztusban dunai kérészek százezrei pusztulnak el értelmetlenül a tahitótfalui híd kivilágítása miatt. A dunavirág mentőakció című filmből kiderül, mit lehet tenni a védelmük érdekében.
A méhekről, az ugróvillásokról, az invazív rákokról, a dunavirágokról, folyóink, erdeink ökológiájáról tudhattak meg sok új információt azok, akik ellátogattak a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Duna-kutató Intézetébe.
