Az Eger mellett emelkedő 536 méter magas Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, hisz annyira közel van hozzá. Sokan kirándulnak itt, de kevesebben tudják, hogy a hegy tetején egy kápolna romjait rejti az erdő.
Idén a meleg időjárás miatt jóval hamarabb eljött a szüreti időszak. A Természetjáró heti túraajánlójában most szüret utáni levezetésként ajánlunk borvidékeken átvezető túrákat.
Ősszel és télen sokfelé lehet elszórva kisebb halmokat látni a határban. Ezek a güzühordások, amelyeknek megalkotói és lakói a kevésbé ismert egérfélének számító güzüegerek. Idén az elmúlt évekhez képest több halmot látni, ami a néphagyomány szerint arra utal, hogy kemény lesz a tél.
Akik már korábban jártak az egri várban, azoknak is érdemes lesz újra ellátogatni hazánk egyik legnépszerűbb erősségébe, ahol új fogadóépület, mozi és Cipóosztóház, valamint a megújult Déli várfal várja az érdeklődőket. De színesedik a programkínálat is.
Eger az osztálykirándulások egyik legnépszerűbb célpontja, a várnak, a bazilikának és a Dobó István térnek biztos helye van az általános iskolai emlékek között. Ugyanez igaz a Szépasszony-völgyre a felnőttek esetében. A klasszikus látnivalókon túl azonban a város sok egyéb érdekességet tartogat még. Például lent a mélyben, pár méterrel a belvárosi utcák és parkok alatt.
Eger utcáin mára mindennapos lett a kergetőző mókusok látványa. Etetni azonban számos okból nem szabad őket.
A helyreállítási munkálatokhoz kapcsolódó régészeti feltárás során egy több mint 400 éves ágyú került elő a vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon.
Eger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, amelynek egy-egy szakaszát ma is bele lehet járni. Mi megtettük, és a Turista Magazin márciusi számában el is meséljük, mi mindent láttunk odalent.
Már a természetjárás úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Nincs ez másképpen ma sem. Tematikus lapszámunkban a természetjárás tükrében vesszük sorra hazánk legérdekesebb barlangi, illetve ”karsztos” kalandjait.
Az Eger városán áthaladó patakot kedvelik a madarak, fordult már meg itt szürke gém, jégmadár, hegyi billegető is, de olyan egzotikus faj is feltűnt már itt, mint a mandarinréce. Ezúttal egy nagy kócsagot fotóztak az egri Mária utca közelében.
Biztos hallottad már a mondást, hogy „dolgozik, mint a güzü”, de honnan ered ez a kifejezés?
A múlt héten többen is afrikai vadmacskát észleltek a Bükkben. Ám a nem mindennapi látogatót egy borsodnádasi lakosnak sikerült levideóznia, amit meg is osztott a közösségi oldalán.
Már régóta szemeztem az Eger mellett emelkedő Nagy-Egeddel, és november közepén végre sort kerítettem egy körtúrára. Az őszi főszezon itt októberben van, amikor cserszömörcéktől vöröslik a hegyoldal, de a Nagy-Egednek ilyenkor, szezonon kívül is különleges hangulata van, főleg akkor, ha a hegy rejtélyes múltja is feltárul a látogató előtt.
Hétvégén kapott szárnyra a hír, miszerint Eger határában, a Vécsey-völgyben három farkas támadt rá egy kutyára, amit meg is öltek. Azóta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is vizsgálja az ügyet, de egyelőre még nem jutottak biztos eredményre.
Hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerincesét kutatták a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
A munkálatok három évig fognak tartani, a főszékesegyház kívül-belül megújul.
Panorámaliftet is kialakítanak a várban, emellett helyreállítják többek között a Varkoch-kaput is.
A közelmúltban új kerékpáros útvonalat jelöltek ki Eger és Poroszló között, mi pedig a kihelyezett irányítótáblákat követve le is tekertük a Tisza-tóig vezető utat.
Járdát és kerékpárutat is létesítenek Eger déli iparterületének környékén. A bringások 3 kilométer hosszan tekerhetnek itt októbertől.
Az Eger-Szilvásvárad-vasútvonal kanyargós pályáján utazva a vidék szinte valamennyi látnivalója elsuhan az ablak előtt. Hazánk egyik leglátványosabb vasútvonala a megyeszékhely központjától a Bükk-fennsík tövébe repít.
