Aki látott már ilyen pindurka cukiságot, az igen szerencsésnek vagy jó megfigyelőnek mondhatja magát. Részint pöttömnyi termetének, részint kiváló rejtőszínének köszönhetően szinte láthatatlan a természetben. Valóságos mászóbajnok, és fészeképítő művészetéről is híres. Ki lehet ez a különleges teremtény?
Kicsit olyan, mint egy egér, emlékeztet a mókusra is, de sem egyik, sem másik, ez a szürke állat a hazai pelefélék legnagyobbika.
Magyarország emlősfaunájának egyik legritkábban lencsevégre kapható, megjelenése miatt házi kedvencként tartott rokonával nagyon könnyen összetéveszthető, rejtőzködő életmódú képviselője Európa-szerte előfordul, populációi azonban számos országban, így hazánkban is fogyatkoznak. A kiváló vadász hírében álló macskaféle jövője veszélyben forog, helyzete mégsem reménytelen.
Sokféle típusú élőhelyen előfordulhat, de Magyarországon főként állóvizek, patakok és csatornák mentén találkozhatunk vele. A legeltetett, kaszált gyepeket, a rágcsálókban gazdag vadföldeket, valamint a bozótosok és az erdőfoltok együtteseit szintén kedveli, a településeket azonban – közeli rokonával, a menyéttel szemben – kerüli.
Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ennek jelei nálunk is érzékelhetők, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében falánk hörcsögök tizedelik a termést.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felvételein látható nyuszt épp nappali pihenőjét tartja egy számára kissé szűkös szajkófészekben. A nyuszt főként éjszaka aktív, így nappal csak ritkán kerül szem elé.
Nem mindennapi látványban volt részük a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, amikor a Csanádi-pusztákon anyjukkal sétáló molnárgörénykölyköket pillantottak meg.
Régen az országban mindenfelé lehetett ürgékkel találkozni, mára azonban drasztikusan megfogyatkozott a számuk, a faj ma már fokozott védelem alatt áll. Hogyan jutottunk idáig, és mit hoz a jövő az ürgék számára? A faj hazai szakértőjével, dr. Altbäcker Vilmossal beszélgettünk.
Öt vadkamerát helyeztek ki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, hogy kiderítsék: valóban élnek-e vadmacskák a térségben.
Hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces faja a magyar földikutya, melynek a Körös-Maros Nemzeti Parkban három ismert élőhelye van. Megmaradt állományaik igen nagy értéket képviselnek, fennmaradásuk csak élőhelyük védelmével valósítható meg.
Jó hír a hermelinrajongóknak, hogy ismét felbukkant egy példány a Csanádi-pusztákhoz tartozó Montág-pusztán. Még téli, fehér bundában volt, de nemsokára barnára váltja majd szőrzetét.
Meglehetősen ritkán találkozhatunk hermelinnel a természetben. Óvatos, rejtőzködő állat, ezért is örömteli a hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén az utóbbi időben felbukkantak példányok, ráadásul menő fehér téli bundában.
Magyarország emlősfaunájának egyik emblematikus képviselője a fürge mozgású, karcsú testalkatú, a hermelinnel igen könnyen összetéveszthető menyét. Földünk legkisebb termetű ragadozójával hazánk szinte minden szegletében találkozhatunk. Ehhez persze szerencse is kell, hiszen az aprócska jószág gyakran portyázik rágcsálók föld alatti járataiban zsákmányra leselkedve.
A Vadonleső Program a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve 2015-ben másodszor hirdeti meg az „év emlőse" rendezvénysorozatot, amely minden évben más és más őshonos emlősállatra hívja fel a figyelmet. Az „év emlőse" program második kiválasztott állata az ürge (Spermophilus citellus) lett.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
