Ma van az erdők világnapja
Az erdők világszerte hozzávetőleg 2,5 milliárd embernek biztosítanak bevételt és munkát – írja az ENSZ tanulmánya, amely az Erdők Nemzetközi Napjára készült.
Az erdők világszerte hozzávetőleg 2,5 milliárd embernek biztosítanak bevételt és munkát – írja az ENSZ tanulmánya, amely az Erdők Nemzetközi Napjára készült.
Az öreg fa több száz éves lehetett, és eredetileg a Viharbükk nevet viselte. Az időjárás viszontagságai nem kímélték élete során, villám csapott belé, szélviharok tépázták, ennek ellenére sokáig kitartott, míg végül 1927. június 19-én egy kiránduló nekitámaszkodott, és az öreg fa kidőlt.
A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus kertjében található matuzsálem, a nagyjából 280 éves körtefaóriás nemcsak előkelő méreteivel, de történelmi múltjával is magára vonja az emberek figyelmét.
Tata egyik fő jelképe a festménybe illő vár és az Öreg-tó, aminek partját egy csodálatos platánfa díszíti.
A Héderváriak úgy tartják, hogy a Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű tölgy legalább ezer éves, sőt, még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni vélik a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát hozzákötötte.
Az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban megjelenésében és történetében is különös fa áll.
Sok mindent látott az elmúlt kétszáz éve alatt ez a narancseper, amelynek egyik törzsét valószínűleg az 1838-as jeges árvíz nyomorította meg.
Budafok legendás, nagy tiszteletnek örvendő fája a Péter-Pál utcában, a Péter-Pál-kápolna előtt magasodik.
Miért jó fűben fekve az eget nézni? Miért jó a madarak énekét hallgatni? És ha az ember tudja, hogy a természettől rengeteg jót kap, miért teszi tönkre mégis a Földet, és miért nézi tétlenül, ahogy saját élettere egyre rosszabb állapotba kerül?
Láttál vagy tapintottál már több millió éves fákat? Cikkünkből kiderül, hol teheted ezt meg, és arról is mesélünk, milyen utat jártak be a különleges ősfák.
A kaposvári Berzsenyi iskola udvarán álló 95 éves, 18,4 m magas és 388 cm törzskerületű kocsányos tölgyet a helyiek Szabadságfa néven ismerik.
Az Erdők Világnapja alkalmából bemutatjuk, mitől igazán különlegesek a Normafa környéki erdők. Remélve egyúttal, hogy ezzel hozzájárulunk ahhoz is, hogy minél többen természetjáróként járjanak a Normafán.
Öt olyan túrahelyszínt ajánlunk most, amelyek nemcsak szépek, de az itt található erdők érdekes színfoltnak is számítanak a hazai palettán. Erdei túrák a Vértestől az ócsai lápon át a Dráva-mentéig.
Az Erdők Világnapja alkalmából készült interjúnkban egy fiatal kutató, Árvai Mátyás meséli el, mi mindenre használja a fák évgyűrűit a tudomány.
A Tormafölde határában található, közel 200 éves ősbükkös ma már erdőrezervátum, amely nem csak látványos célpontja lehet egy zalai túrának, hanem tudományos kutatások helyszíne is.
A Tiszaigari Arborétum melletti szántón áll egy hatalmas, öreg kocsányos tölgy. A kissé leharcolt, de még élő öreg fa már messziről hívogatja a kíváncsiskodót érdekes formájával.
A városi legenda szerint az egri vár ostrománál a török hadvezérek az akkor még kis platánfa árnyékából irányították a sereget.
Sok-sok évtized óta díszíti a fertőszéplaki Széchényi-kastély előtti teret az az öreg körtefa, melynek korát ma már homály fedi, de a helyiek körében most is él a legenda, miszerint ültetése a Széchényi családhoz köthető.
Ennek a júdásfának nem véletlen, hogy a csodájára járnak.
A Marcali közelében fekvő Szőkedencs hársfájának korát 700 évesre becsülik, de elképzelhető, hogy ez az idős fa sarjnövény, vagyis a gyökere már jóval régebb óta kapaszkodik a földbe.