Keresés eredménye

A dendrománia, a fák szenvedélyes szeretete, Nádas Péter író szerint a mániák legnemesebbike. A legnagyobb hazai dendromán dr. Pósfai György, aki a kétezres évek elején kezdte el egy adatbázisba összegyűjteni az ország legnagyobb fáit, sőt könyvet is írt a témáról. Vele indultunk fakeresésre az ország délnyugati szegletében.

Sokan talán nem is gondolják, de Budapest a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva, nagyon jól áll zöldterületek és természeti értékek terén. A városban akad jó néhány figyelemre méltó és már védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes fa is. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Ezt a mostanában termő növényt hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának, de egyik sem fedi a valóságot. Akkor viszont mi a csuda lehet?

Ez a nyár is megmutatja még a legszkeptikusabbak számára is, hogy a klímaváltozás nem a távoli jövőben érkezik majd, hanem már nagyon is itt van. A nagyvárosokban különösen érezhető mindez, épp ezért, ha szeretnénk, hogy a magunk köré emelt betondzsungelek továbbra is élhetők maradjanak, komoly változásokra van szükség. És sok-sok városi fára.

Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy graffitik csúfítják a Kőszegi-hegység egyes fáit, pedig pont hogy azok védelmében festettek rá jeleket a szakemberek.

A Víz világnapján, március 22-én indul a 2023-as Év Fája versenyre, mely idén is a Madarak és Fák napjáig, azaz május 10-ig tart.

Amikor a lombhullatók már kopáran téli álmukat alusszák, az örökzöldek ügyet sem vetve a télre tovább pompáznak zöld ruhájukban. Most három olyan örökzöld fát mutatunk be, amelyek nemcsak szépek, de koruk és méretük is tekintélyt parancsoló.

Az aszály miatt elszaporodtak rajtuk a gombák, ezért a károsodott állományt kivágja az erdészet.

Mekkora problémát okozhat a fának, ha valaki nekiesik egy bicskával?

Az öreg fa több száz éves lehetett, és eredetileg a Viharbükk nevet viselte. Az időjárás viszontagságai nem kímélték élete során, villám csapott belé, szélviharok tépázták, ennek ellenére sokáig kitartott, míg végül 1927. június 19-én egy kiránduló nekitámaszkodott, és az öreg fa kidőlt.

Az erdőrezervátumok a természet változásának laboratóriumai. Olyan területek, ahol az érintetlen erdő dinamikus változásait tanulmányozzák kutatók, erdészek és ökológusok. Ennek érdekében végérvényesen beszüntettek minden közvetlen gazdasági tevékenységet, a helyszínek a kijelölt turistautakon azonban bárki számára látogathatók. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni a magyarországi erdőrezervátumokról.

Feltett szándékom volt, hogy fél nap alatt mindent megnézek. Ez persze nem jött össze, mert a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert hatalmas és tele van érdekességekkel. Remek program annak is, aki gyönyörű környezetben szeretne sétálni egy jót, és annak is, akik nyakig belemerülne a növények varázslatos világába.

Ha a Gerecsében jársz, egészen pontosan Süttő és Tardos között, állj meg egy sétára a fák lombkoronájában.

A Keleti-Mecsekben található pár száz fős lélekszámú falu, Zengővárkony messze földön híres a települést körbeölelő szelídgesztenyéséről, ami annak idején az ismert televízióst, Rockenbauer Pált is olyannyira rabul ejtette, hogy 1987-ben bekövetkezett halálát követően kérésére itt helyezték örök nyugalomra.

A gödöllői Szent István Egyetem Botanikus kertjében található matuzsálem, a nagyjából 280 éves körtefaóriás nemcsak előkelő méreteivel, de történelmi múltjával is magára vonja az emberek figyelmét.

Tata egyik fő jelképe a festménybe illő vár és az Öreg-tó, aminek partját egy csodálatos platánfa díszíti.

Az ember fák iránti tisztelete a messzi múltban ered, és egymástól függetlenül a világ minden táján kialakult. Néhány pillanatkép egy különös, évezredeken átívelő kapcsolatról.