Minden télen megjelenik Magyarországon. Szeret népes csapatokba verődni. Szívesen fogyasztja a kökényt, a galagonyát, a csipkebogyót, de rájár a boróka és a vadszőlő termésére is. Jellegzetes csacsogó, recsegő hangjáról könnyen felismerhető. Tudod, melyik ez az énekesmadarunk? Cikkünkből azt is megtudhatod, honnan kapta a nevét.
Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.
A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.
Jellegzetes hangjukról könnyedén felismerhetőek a tél hírnökei. Az első példányokat vadkamera segítségével figyelték meg a Maros-menti erdőkben.
A fenyőrigók ilyenkor országszerte felbukkanhatnak, és időnként még lakott területekre is behúzódnak.
Egy nagyjából száz példányból álló csapatot figyeltek meg a pusztaszéli fasorokon üldögélve.
Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.
Minden télen megjelenik Magyarországon, városi parkokban is elcsíphetjük, és különféle bogyókkal táplálkozik. A Körös-Maros Nemzeti Parkban már nagy csapatokban észlelhetőek a fenyőrigók.
