Magyarországon rendkívül ritkán látható madárfajt, rezneket figyeltek meg Kardoskúton, a Fehér-tó térségében. Annyira nem gyakori a megjelenése, hogy 1973 óta ez a kilencedik észlelése itthon.
A több mint 30 éve zajló dunai madárszámlálások során kevesebb mint tíz alkalommal került szem elé ez a madárfaj, akkor is csak néhány egyed. Most viszont csaknem két tucatot sikerült megfigyelni a Duna gemenci szakaszán. Felbukkanásánál már csak külseje meglepőbb.
A Tiszánál kapták lencsevégre a korrekorder madarat. A szakembereknek nincs tudomásuk ilyen idős, gyűrűzött fekete gólyáról. Szerintetek mennyi idős lehet ez a matuzsálem?
Első alkalommal engedtek szabadon 50 fokozottan védett rákosi viperát a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén, így a kipusztulással veszélyeztetett faj újabb esélyt kapott.
Egy költőodú vizsgálata közben meglepetten tapasztalták a szakemberek, hogy a néhány napos fiókák mellett tartózkodó szalakótaszülő nem repül el. Hamar kiderült, hogy nem jószántából teszi ezt. Mi történt?
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.
A nálunk meglehetősen ritkán látható fokozottan védett madár nagy utat tett meg, és várhatóan csak átutazóban van. Az adatok szerint ő az első gyűrűs orosz halászsas, amely megkerült Magyarországon.
A Kárpát-medence bennszülött növényfajainak csak igen kis részéről mondható el, hogy a kimagasló botanikai érték mellett hatalmas méretű, látványos virággal is büszkélkednek. A Hosszúhetény környékén helyenként valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa közéjük tartozik, a horvátországi állományának kipusztulása azonban hangosan üzeni: vigyáznunk kell rá.
A belépéshez jogszabály ad támpontot.
Nem mindennapi videó került ki a Börzsöny élővilága nevű Facebook-csoportba. Vadkamerás felvételen mutatjuk a főszereplőt és tollas kíséretét.
Negyedéves hallgatás után január végén ismét küldött adatokat az eltűntnek hitt kanalasgém jeladója. Most éppen megszokott tunéziai telelőhelyén tartózkodik.
A túzokkakasok már februárban elkezdték felölteni díszes nászruhájukat. Látványos, vörös tollakat és tetszetős bajusztollakat növesztenek, hogy március végén, április elején, a dürgés időszakában magukhoz csábítsák a tojókat.
Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 400 km/órás sebességet is elérheti. 2018-ban az Év Madarának választották.
A Börzsöny erdeiben bóklászó hiúzt örökítette meg a Börzsöny Alapítvány egyik kameracsapdája. A szakemberek szerint Magyarországon 10–12 példány élhet szabadon.
Augusztusban kapott GPS-nyomkövetőt a kígyászölyvfióka, szeptember végén elindult dél felé telelni. A jó hír, hogy a sokszor végzetes tengeri és észak-afrikai útszakaszt is túlélte. Jelenleg Csád délnyugati részén van.
Norvég szakemberek napelemes jeladóval szereltek fel egy kislilik-párt, hogy nyomonkövethessék a mozgásukat. A skandináviai kislilik-populáció több mint fele az őszi vonuláskor, általában szeptember közepén érkezik Magyarországra.
Közeledik a vonulás időpontja, és a fehér gólyák egyre nagyobb csapatokba verődnek össze a szántókon, mezőkön, réteken, gyepeken, és már kint töltik együtt az éjszakát.
Hazánk egyik legritkább fokozottan védett fészkelő madárfaja. Állományát számos veszély fenyegeti, de rendhagyó fészkelése miatt költési időszakban különösen figyelni kell a székicsérek védelmére. Mutatjuk, miért.
A matuzsálemi korú madarat a Balaton mellett örökítették meg.
Magyar világrekord született egy felső-kiskunsági mesterséges költőodúban. Tíz szalakótafióka látott napvilágot egy fészekaljban, és most annak kell szurkolni, hogy mind ki is repüljenek.
