
Az enyhe idő a szalamandrákat is előcsalogatta
Az elmúlt napok szokatlanul enyhe, tavaszias időjárása előcsalta telelőhelyeikről a foltos szalamandrákat.
Az elmúlt napok szokatlanul enyhe, tavaszias időjárása előcsalta telelőhelyeikről a foltos szalamandrákat.
Ebben az időszakban a foltos szalamandrák telelőhelyeiket keresik, és esős, borús időben nappal is szép számmal mozognak az élőhelyeik közelében. Turistautakon vagy a közutakon is elénk kerülhetnek, fokozottan figyeljünk rájuk.
Most, ősszel gyakrabban kerülhet szem elé a jobbára éjszakai életmódot folytató foltos szalamandra. Ezúttal a Kőszegi-hegységben sikerült lencsevégre kapni.
Naptár nélkül is tudják a foltosszalamandra-lárvák, hogy itt az idő elhagyni víz alatti otthonukat.
Ez a foltos szalamandra valószínűleg az enyhe idő és az eső miatt merészkedett elő.
Bár alapvetően nagyon ritkán lehet velük összefutni, az esők sok helyen tömegesen csalták elő a foltos szalamandrákat. Íme, amit tudni kell róluk.
A szalamandrák most keresnek megfelelő üregeket, avarkupacokat a teleléshez.
A kétéltűek, de különösen a békák, nem tartoznak a legnépszerűbb állatok közé. Így volt ez évszázadokkal ezelőtt, és sajnos így van még napjainkban is. Két olyan emberrel beszélgettem, akik nem csupán szeretik a kétéltűeket, de munkájuk révén sokat tesznek azért is, hogy megkedveltessék azokat másokkal.
A foltos szalamandrák is megsejtettek valamit, a naptári tavasz első napjaira ők is előbújtak a téli rejtekhelyükből.
E heti válogatásunkból megtudhatod, hogyan lobban lángra a szerelem az Alföldön, milyen virágok lepik el a réteket, és milyenek kerülhetnek bele a túlélő levesünkbe. Természetesen most se maradhatnak el a gyönyörű kilátások és túrahelyszínek, valamint megleshetitek a következő Turista Magazin címlapfotójának helyszínét is.
Magyarország egyetlen igazi szalamandrája - amely az Aggteleki Nemzeti Park címerállata - az Északi-középhegységben, valamint a Kőszegi- és a Soproni-hegységben, illetve az Őrségben fordul elő. Jellemzően középhegységi fajként főként a nyirkos, árnyékos, szakadékokkal és szurdokokkal tarkított, idősebb faállományú lomberdőket kedveli. Egyvalamihez kifejezetten ragaszkodik: a tiszta, hideg, lassú folyású felszíni vizekhez, amelyek lárvái átalakulásának színhelyei.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.