Keresés eredménye

Elsősorban a Vértes déli peremvidékére jellemzők a pazar sziklafalak és látványos kőodúk, lenyűgöző ördögszántások és csipkézett sasbércek, de a hegység szívében is találunk bámulatos sziklaélményt, melynek csendes, borostyánnal díszített kőkatlanjában órákig is elgyönyörködne az ember.

A napokban avatták fel a Gánthoz tartozó Kőhányáspusztán a Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaházat, mellette tanösvényt, vizesélőhely-bemutatót és egy vadmegfigyelő állomást is kialakítottak.

Talán nem túlzás azt állítani a Vértes déli tájairól, hogy a hegység legegyedibb egyben legizgalmasabb részeit tárják elénk. A kopár dolomittömbökről látványos panorámában lehet részünk, de az itt húzódó csipkézett sasbércek között megbújó szűk völgyek megannyi izgalmas élményt is tartogatnak.

Van egy páratlan hely a Vértes déli lankáin, melynek vonzerejét egyszerre adják a környék fantasztikus látnivalói, valamint egy barátságos kis falu egyedi hangulata.

A tavaszias időjárás a békákat is előcsalogatta telelőhelyeikről. A kétéltűek már megindultak szaporodóhelyeik, a közeli állóvizek felé, a szervezett békamentésekre pedig várják az önkéntesek jelentkezését.

A szerkesztőségünkbe érkezett fotók akár egy idegen bolygón is készülhettek volna, Szabados Gábor fotós viszont nem az űrben járt, hanem egy magyarországi földtani tanösvényen.

A bánya helyén hátramaradt alaktalan, vörös sziklavilágban szinte egész hétvégén egymást váltják a családos kirándulók, játékfilmet forgató stábok és az erdő állatai: az igazi multifunkciós közterületet talán nem is az urbanisztikai tanszéken, hanem a bányakapitányságon találták fel.

A Vértes-fennsík sasbércei által keretezett Gánti-medence Magyarország legkisebb területű, csupán egyetlen településnek, a névadó Gántnak otthont adó kistája. A kevesebb mint 900 lelket számláló település pedáns épületei között akad egy olyan, amelynek neve már évtizedek óta ismert a kéktúrázók köreiben. Ez a ház 2015-ben megújult. És nem is akárhogyan.

A Vértes-fennsík sasbércei által keretezett Gánti-medence Magyarország legkisebb területű, csupán egyetlen településnek, a kevesebb mint 900 lelket számláló Gántnak otthont adó kistája. Állandó vízfolyása nincsen, területének zömét hajdanán felszántották, egykori természetes növényzetének maradványai a medenceperemekre szorultak vissza. Vonzereje azonban nem akármilyen, látnivalói között pedig valóban unikálisak is akadnak.

1915-ben Balás Jenő még nem is sejtette, hogy egy évtized múlva Gánton bauxit bányát nyit, amikor Zimmermannék már vendéglátással foglalkoztak a Vértes lábánál, Gánton.

Vajon mit rejthet a Pulai-krátertó, hogyan keletkeztek a Cserépfalutól nem messze található kaptárkövek, mit keres egy vulkáni kőzetegyüttes az Alföldön, és mit tartogat a Báracháza-barlang a kíváncsi látogató számára? Ezekre a kérdésekre találhatod meg a választ ősszel a geotópnapok keretében, amelyek idén is izgalmas helyszínekkel várják az érdeklődőket. A Turista Magazin a programok közül válogatott.

Az egykori gánti bauxitbánya hazai természetföldrajzi értékeink között az egyik különösen szép ékkő. A napjainkban szabadtéri geológiai múzeumként működő védett feltárás geológiai tanösvényén izgalmas időutazásra indulhatunk.