
Megkövesedett kincseket rejt a Bakony legrövidebb szurdoka
A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.

Hazánk első barlangszállása - a Cserepes-kői-sziklaodú
A kéktúrázók által jól ismert bükki barlangszállást ezúttal geológus szemmel mutatjuk be.
→ Tovább
Kővé vált élőlények nyomában
Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.
→ Tovább
Geológiai kalauz készült az Országos Kéktúráról
A Börzsöny katasztrofális izzófelhői, a kréta kőzetek eldorádója, a kővé dermedt szerzetes – néhány cím, ami alapján biztosan nem ismernél rá az Országos Kéktúrára, pedig ha végigjártad, mindegyikkel találkoztál. És ahonnan idéztük őket: Geokéktúra címmel jelent meg a Turista Magazin korábbi rendszeres szerzőjének könyve, amely az ismert túraútvonal változatosságát annak földtudományi érdekességein keresztül mutatja be.

Ellátogatunk a megújult Úrkúti-őskarszthoz
December óta új lépcsőkön hódíthatjuk meg a Déli-Bakony leghíresebb sziklakatlanjának mélyét. Megnéztük, milyen lett az összkép.

Egy löszfal segíthet megérteni a klímaváltozást
A szerb határ közelében található 11 méter magas löszfal rétegei árulkodnak az elmúlt évezredek klímaváltozásairól.
→ Tovább
Felfedeztük Rab szigetének legszebb turistaútjait
A Kvarner-öbölben fekvő Rab elsősorban a Horvátországban ritkának számító homokos strandokról és Rab gyönyörű óvárosáról ismert. A sziget azonban a természetjárók számára is tartogat izgalmas élményeket, remek túraútvonalakat és elképesztő tájakat.

Szentély a Gerecse szívében – Vezetett túra a Nagy-Pisznice szigorúan védett területén
A szentély eredeti jelentése: egy vallási építmény, vagy annak a legértékesebb, csak arra méltók által látogatható része. És ezért jó a cím, mert a Gerecse Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb, legféltettebb része a szigorúan védett (szentély vagy magterület) Nagy-Pisznice.
→ Tovább
Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
Merész sziklaképződmény Bózsva határában
Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.
→ Tovább
A szentkúti remeték és a miocén mészhomokkő
A Zagyva völgyében elterülő, gótikus stílusú Nagyboldogasszony templomáról nevezetes Mátraverebély településről gyalogosan az Országos Kéktúra útvonalán juthatunk el Szentkútra. A mesés környezetben megbújó Szűz Mária-kegyhely számos látnivalót kínál az arra járóknak (például ferences kegytemplom és kolostor, szabadtéri oltár), amelyek közül mi most a földtudományi értékekre fókuszálunk.
→ Tovább
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A Marsra küldött legújabb felfedezőrobot ismét elkápráztatta a világot a több millió éves víz nyomairól mesélő, kopár táj képeivel. Szerencsére hasonló helyszínekért nem kell feltétlenül ilyen messzire utazni, a gerecsei Bersek-hegyi kőbányában az egykor itt húzódó tengerfenék kőcsodáit a dolgozók testközelből is megcsodálhatják. A napokban mi is végigjártuk a kirándulók elől elzárt területet.

Ismered ezeket a sziklákat?
Most kiderül, mennyire vagy képben Magyarország látványos természeti képződményeivel kapcsolatban.

Hallottál már a Fundoklia-völgyről?
Nem? Pedig itt van a főváros szomszédságában és szinte biztos, hogy elautóztál mellette.

Nyárlőrinc darázsköves temploma
A középkori templom maradványaiban különös, likacsos kövek figyelhetőek meg.
→ Tovább
Kővé vált szőlőtőkék Istenmezeje határában
Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.
→ Tovább
Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?
Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.
→ Tovább

Az Öreg-Bakony és a Déli-Bakony mesélő kövei között
Ha azt gondoljuk, hogy az óriási területű Bakony nyugatabbi vidékei nem tartogatnak geocsemegéket számunkra, akkor nagyot tévedünk. Fedezzük fel hát együtt az Öreg- és a Déli-Bakony OKT-szakaszok mentén rejtőzködő „köves látnivalóit”, kalandra fel, irány a kövek világa!

Geokéktúra a Balaton-felvidéken
A bazaltsapkával fedett Kab-hegy irányából érkezve már messziről feltűnik a molnárlegényből hadvezérré lett Kinizsi Pál középkori eredetű várának nagyvázsonyi lakótornya. Nagyvázsonytól már a Balaton-felvidék változatos földtani felépítésű és domborzatú vidékein koptatjuk az Országos Kéktúra útvonalát, amely során nem fogunk unatkozni.


Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
Top5 turista magazin cikk
