Használjuk ki a november eleji napsütéses napokat és az őszi szünet végét, és vágjunk bele egy jó kis kalandba! A Természetjáró kínálatából ezúttal nem csupán gyalogos, de vízi és kerékpáros túraötleteket is ajánlunk.
Hétfőn többen is medvét láttak a Komárom-Esztergom vármegyei Bajót határában. Volt, aki az autójában ülve nézett farkasszemet az állattal.
Nem csupán a magával ragadó kilátásért érdemes bejárni a Gerecse déli lankáit. A békés és sokszínű környéket bebarangoló piros út egyedi hangulatával varázsolja el az erre járó vándorokat.
A Dunától a Velencei-tóig, a Móri-ároktól a Dorogi-medencéig terjed e három, egymással szomszédos, változatos – a nagyközönség számára részben ismeretlen – történelmi látnivalókat tartogató tájegységünk, amelyek megismeréséhez kiváló apropót adhat ez a vártúrás tematika.
Összeszedtünk öt olyan jelzett turistaúton elérhető, szabadon látogatható, ugyanakkor fokozottan vagy megkülönböztetetten védett hazai barlangot, amelyek több szempontból is figyelemre méltók, sőt kihagyhatatlanok a természetjárók számára.
A túrázásra és kerékpározásra alkalmas útvonalat a Dorogi-szénmedence korábbi bányáiba homokot szállító kisvasút negyven kilométeres nyomvonalán alakítják ki, az érintett települések önkormányzatainak együttműködésével.
Az egyik pillanatban még hétágra süt a nap, majd a szél összeborzolja a felhőket, és hipp-hopp, elered egy tavaszi zápor. Ezúttal olyan rövidke túrákat ajánlunk nektek, ahol az útvonal rövid, ám sok látnivalót tartogat, és esőprogram is akad arra az esetre, ha hirtelen leszakadna az ég.
Április végén, május elején filmforgatás miatt látogatási korlátozást vezetnek be a Szelim-barlangnál és a Geológiai tanösvénynél a Gerecsében.
Ezeknek a hatalmas, ősi élőlények nyomait is rejtő mesés kőfalaknak már a puszta látványa is kihagyhatatlan élményt nyújt, a sziklamászóknak pedig hazánk egyik legnagyszerűbb gyakorlóterepét.
Gömbölyű piramis vagy mini hegyóriás, esetleg nehezen bevehető sziklabástya, avagy a Dorogi-medence panorámás szigete? Mindenki másként írja le ezt a jellegzetes és pompás gerecsei sasbércet, melynek a nyugati oldalában felhágó kék sziklaösvény mindenkinek emlékezetes élményt nyújt, hát még a panorámája.
Március 15. mindig tálcán kínálja magát arra, hogy túrázzunk egy jót. Hiszen szabadnap, a gyerekeknek is és nekünk is, végre kopogtat a tavasz, megjelennek az erdőben a jó idő első hírnökei, és még a nap is egyre melegebben süt. Régen jártunk a kéken, pláne családostul. És még a medvehagyma is kibújt a föld alól, így azon törpöltem, hova kellene menni, ami kék is és medvehagyma is van. A Bakonynak a hagymás-erdős részét már a korábbi években bejártuk az önjáró gyerekekkel is, így magától értetődött a Gerecse.
→ Tovább
Az M1-es autópálya óbaroki leágazása felett messziről látható hófehér sziklacsipkék vonzzák a tekintetet. A hosszan elnyúló dolomitfal egyik kúpját ráadásul Lófingató-hegynek hívják, amely a mi kíváncsiságunkat is felkeltette.
→ Tovább
A hosszan tartó enyhe időjárással már február végén megindult a természet ébredése. A tavasz közeledtét legteljesebben az erdőhatáron, a füves, sziklás déli hegyoldalak napsütötte vidékén élvezhetjük. A túrákba a természeti élmény mellett történelmi és kulturális emlékeket is beleszőttünk hegységeink misztikus helyszínein.
Mindegy, milyen módon fedezzük fel e festői, dimbes-dombos tájat, az viszont biztos, hogy a Dorogi-medencébe invitáló túratematika nem csupán az ipari múlt mementóit, hanem a környék minden szépségét is bemutatja.
Február elsején elindult a nevezés a Magyar Természetjáró Szövetség által szervezett Gerecse 50-re. Négy különböző távra lehet nevezni, ameddig a létszámkeret be nem telik.
A Gerecse déli részén roppant mészkőfalak fehérlenek, melyek közül talán a Tarján fölé magasodó Pes-kő-hegy szirtjei nyújtják a legizgalmasabb élményt.
A Természetjáró heti túraajánlóját egyszerű logika mentén válogattuk: helyi nevezetességekhez vezető, egész napos, tartalmas útvonalak szerepelnek rajta.
Bejártuk a Bicske és Tarján között vezető kerékpárutat. A csendes, dimbes-dombos gerecsei díszlet és a tökéletes aszfalt együttese páratlan gurulási élményt tartogatott.
A szentély eredeti jelentése: egy vallási építmény, vagy annak a legértékesebb, csak arra méltók által látogatható része. És ezért jó a cím, mert a Gerecse Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb, legféltettebb része a szigorúan védett (szentély vagy magterület) Nagy-Pisznice.
→ Tovább
A hegység látnivalókban gazdag keleti felén egy elfeledett és benőtt aszfaltcsík vezet a mindössze 264 méter magas Kecske-hegyre, aminek tetején, egy térképen is jelzett különös emlékhelyet találunk. Az egykor itt álló kényszermunkatábor története szorosan összefügg a közeli Csolnok történelmével, illetve a környék múltját jelentősen meghatározó szénbányászattal.
