Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.
Fonyód-Bélatelep száz éve fontos hely volt a térképen, legalábbis nyaranta. Politikusok, gyártulajdonosok, művészek nyaraltak itt, fontos döntések és híres művek születtek ezekben a villákban. Bár az idő itt sem múlt el nyomtalanul, a hely hangulata ma is különleges.
Első hallásra középkori legendára vagy egy morbid viccre gondolhatnánk, pedig létező helyről van szó, amelyet a térképen is megtalálhatunk, és véres történetét nem is annyira a régmúltban kell keresnünk.
A lóvasút a 19. század második felében a fővárosi tömegközlekedés szerves része volt. Megjelenésével háttérbe szorította az omnibuszokat, majd a század végén elinduló villamosok vele tették ugyanezt.
Szilvásvárad és a Szalajka-völgy az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A környéknek azonban nemcsak a jelene, de a múltja is bővelkedik érdekességekben. Következzen most néhány rövid történet a település elmúlt századaiból.
Nagyon szeretem a helytörténeti sétákat, különösen, ha annak helyszíne egy olyan mozgalmas múltú, szép fekvésű település, mint Leányfalu. Hol élt Móricz Zsigmond, hová tett sétát délelőttönként Gyulai Pál, és mit jelentett a „hölgyóra” a folyó partján? Aki végigjárja a helytörténeti tanösvényt, többek között ezekre a kérdésekre is választ kap.
Budát és Pestet ma 13 közúti és két vasúti híd köti össze, és hamarosan épül már a következő. Ha valaki ma a fővárosban át akar kelni egyik partról a másikra, maximum a dugó hátráltatja. De hogyan oldották meg az átkelést akkor, amikor még egyetlen állandó híd sem ívelt át a folyó felett?
Már a török előtti időkben forgalmas országút haladt a Sas-hegy lábánál, amelynek kopár sziklái azóta is Buda kapuját jelzik az M1-es vagy az M7-es autópályán érkezőknek. A legtöbben csak elrobognak alatta, de még a környéken élők többsége is csak keveset tud erről a történelmi és természeti értékekben egyaránt gazdag magaslatról, amely a főváros XI. és XII. kerületének határán fekszik.
Szembejött velem egy döbbenetes archív fotó az 1860-as évekből: a mai Déli pályaudvar felett teljesen üres a budai hegyoldal. A kép annyira látványos, hogy újra akartam azt fotózni. Ekkor kezdődött az időutazás: hol állt a Budai Indóház?
Az Ördögárok Nagykovácsi közelében, tiszta vizű patakként kezdi útját, majd kibetonozott kanálisként a budai szennyvízelvezetőben végzi. A főváros területén ma már jórészt a föld alatt, láthatatlanul halad, az elmúlt századokban azonban nem egyszer nagyon is határozott volt a jelenléte.
Nemrégiben a budai bor múltjával foglalkozó cikkünk nyomán egy kedves levelet kaptunk, valamint egy fotót, egy Sas-hegyen talált, több mint százéves, birtokhatárt jelző kőről. Hogy kit takar a kőbe vésett SA monogram, arról a levél írója, Etter Dénes mesélt nekünk.
Nagymaros a Dunakanyar egyik legszebb települése, könnyű megközelíthetőségének és fekvésének köszönhetően a túrák kedvelt kiindulási pontja. Mielőtt azonban nekivágnánk a hegyeknek, érdemes egy kicsit a városban és közvetlen környékén is körülnézni, mert itt is akadnak érdekes látnivalók.
→ Tovább
A Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, Európában a második ilyen jellegű közlekedési eszköz volt. A sikló kezdetben még közösségi közlekedési célt szolgált, ekkoriban ugyanis más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett a Várba feljutni.
A szegedi dómot mindenki ismeri, a város sétálóutcáján, a Kárász utcán vagy a Tisza-parton minden turista végigmegy egyszer, de Alsóvárosig már sokkal kevesebben jutnak el. Talán mert nem tudják, hogy az Alföld egyik legjelentősebb középkori műemléke áll itt.
A Budapesti fák című könyv egy különleges várostörténet, melynek főszereplői sokat megélt, idős fák. A könyv azonban nemcsak a fákról szól, rajtuk keresztül a város elmúlt kétszáz évét is megismerhetjük. Játssz velünk, és nyerd meg ezt az izgalmas városkalauzt!
Egy szarvasi séta alkalmával Tessedik Sámuel és a Bolza grófok neve hamar előkerül, hisz fontos szerepük volt a város történetében. Ma is láthatunk még számos olyan épületet, melyek hozzájuk köthetőek, a hatalmas Ótemplomtól kezdve a Szárazmalmon át Bolza Pál gyönyörű kastélyáig.
A lóvasút végállomásának gyönyörűen felújított épülete már önmagában is elegendő ok egy zugligeti kirándulásra, de ha már ott járunk, ne hagyjuk ki a Zugliget történetéről szóló remek kiállítást sem.
