Meredek sziklára emelt bástyái már messziről vonzzák a tekintetet, falai között megelevenedik a történelem, az innen nyíló kilátás pedig több mint lenyűgöző. Boldogkő vára alighanem az egyik legcsodásabb történelmi épületünk, ami a látogatók számára megunhatatlan élménnyel szolgál.
Megéri beugrani az ország legújabb, és valószínűleg legkisebb kiállítóterébe, ahol az egykori hídpénztárban kaphatunk ízelítőt a budapesti hidak történetéről.
Itt van az ország legnagyobb Petőfi-emlékfája, ami gyönyörű, plusz az egyik leghangulatosabb parti sétány a Kis-Duna mentén, egészen közel a vízhez. Ám ennél jóval több is. E Duna-parti nagyközséget azok számára ajánljuk, akik a kisebb, nyugisabb települések hangulatáért kerekednek fel, és nyitottak új dolgok felfedezésére. Ha szeretsz csak úgy sétálni, épp amerre tetszik, hidd el, Dömsödöt kedvelni fogod.
→ Tovább
Persze, a címben tett megállapítás szigorúan szubjektív, de abban biztosak vagyunk, hogy aki Békéscsaba környékén jár, az nem fogja megbánni, ha tesz egy sétát a romot rejtő parkban, amit nem csak emiatt érdemes meglátogatni.
A fegyverneki Pusztatorony egy temetőben magasodik, és sírokkal körbevéve őrzi a középkori építészet napjainkra jócskán megfogyatkozott emlékét.
Izgalmasak, titokzatosak és látványra sem utolsók. Ezúttal olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, mert nem Magyarország határain belül találhatóak, mégis könnyen elérhetőek egy-egy kirándulás alkalmával.
A Bükk-fennsík északi peremén, a Bálvány és a Borovnyák nyergében, 880 méteres magasságban felépült menedékház évtizedeken át a miskolci túrázók és síelők fellegvára volt. A rendszerváltást követően gazdátlanul omladozó épület csodával határos módon menekült meg a pusztulástól, jelenleg igényes hegyvidéki panzióként várja a kirándulókat.
Több mint 700 éve vár, ebből közel 500 éve rom. Mindenki hallott már róla, de jóval kevesebben jártak a falainál. Ostrománál a magyar történelem egyik legdrámaibb küzdelme zajlott, várkapitánya – Szondi György – pedig a török háborúk egyik legvitézebb harcosa, aki hősiességével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.
→ Tovább
Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.
Ugye emlékeztek rá, milyen élmény csúszkálni a havon egy szánkóval? De ez a műfaj nem csupán az egyik legvidámabb téli móka, hanem már több ezer éve együtt van az emberiséggel. Ráadásul vannak, akik sportot űznek belőle. Egy kis szánkológia következik.
Magyarország legkisebb hegysége nemcsak a felszín alatt rejt kincseket – olyanokat nem, páratlan szépségű barlangokra kell gondolni –, hanem a felszínen is. Egynapos túra templomokkal, kolostorral, erődített templommal, egy kincseivel – olyannal is – mit kezdeni nem tudó kiállítással és szelíd emelkedőkkel.
A Pilis legkedveltebb kirándulóhelyei közé sorolt Lajos-forrás és környéke a magyar kriminalisztika egyik legtöbb halálos áldozattal járó bűnügyének helyszíne is egyben. Annak idején a sajtón keresztül az egész országot bejárta a hét emberéletet követelő gyilkosságsorozat véres története, de az igazságról azóta is csak keveset tudhatunk. Több mint hetven év távlatából, a gyilkosságok helyszíneinek felkeresésével eredünk a történelem nyomába.
Áll Somoskő fölött egy vár, amely sajátos időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható.
Az előítéletekkel terhelt, mostoha sorsú csereháti tájakon legtöbbször csak átrohannak a kéktúrázók, nem is sejtvén, hogy ez a jobb sorsra érdemes vidék tele van jóformán ismeretlen, felfedezésre váró kincsekkel. Egyik ilyen a Felsővadászi Általános Iskola dísztermében látható hatalmas, elképesztő szépségű festmény, amely az iskola névadóját, II. Rákóczi Ferenc fejedelmet ábrázolja.
→ Tovább
Talán nem kockáztatok nagyot, ha kijelentem, hogy a bujáki várnál kevés vadregényesebb helyszín létezik Magyarországon. Ha egy könnyed kirándulást tervezel akár egy húsvéti Hollókő-látogatással egybefűzve, és ha kíváncsi vagy, milyen az, amikor a romokból fák nőnek ki, úgy törnek az ég felé, akkor itt jó helyen jársz.
Logikus lenne, hogy az első, magyar szavakat is őrző írásos emlékünket ott tartsák, ahol született, ám jó oka van annak, hogy ez mégsincs így.
Lehet, hogy a péceli kastélyba az idő már belemélyesztette vasfogát, díszterme mégis egyedülálló az egész világon. Nem csoda, hogy sok koncertet tartanak, illetve időnként videóklip- és filmforgatások, különféle művészeti események is vannak a kastélyban. Az épület tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálja, amelyért egykor létrehozták: a kulturális élet egyik központja.
Persze, a játékelemek hiányoznak belőle, de annyira zegzugos és kacskaringós, mint semelyik másik középkori várromunk.
A Börzsöny keleti végein álló nógrádi vár romjaiban közel ezer év történelme sűrűsödik össze. De nemcsak a várak és a történelem szerelmeseinek érdemes ide eljönni, a romoktól ugyanis gyönyörű panoráma tárul a látogatók elé.
Ahol manapság fiatalok ücsörögnek a fűben, párok andalognak, futók izzadnak, vagy éppen családok sétáltatnak kutyát, ott egykor a király vadászott, majd apácák lépdeltek több száz éven keresztül. A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb.
